Óh, az icipici női cipő!

Cipőt vásárolni és viselni sem könnyű - mondja tömören összefoglalva véleményét dr. Mády Ferenc docens, az Ortopéd Klinika orvosa, aki műtétek során naponta szembesül cipő okozta kárt szenvedett lábakkal. A szakértő az MTI Press-nek foglalta össze a tudnivalókat.

- Sajnos már elöljáróban le kell szögezni, hogy az orvosi szempontból is jó, egészségügyileg kifogástalan, kényelmi cipők sem nem olcsók, sem nem az utolsó divattrend szerint készülnek. Ezek ugyanis félig-meddig már gyógycipőnek számítanak. Van néhány bevált, elfogadott márka, ezek hosszú idő után is tartják magukat, állják az idő próbáját. Ezekre érdemes áldozni, főként mindennapi és munkahelyi viselésre alkalmasak. Anélkül, hogy márkaneveket népszerűsítenék, sok vásárló ismeri ezeket.

A divat azonban mindig győz az egészségügyi és sokszor a jó ízlés szempontjai felett is. A cipővásárlók nagy része, főként a fiatalok, nem azt nézik, hogy már a vásárlás pillanatában kényelmes, hordható legyen a cipő, megvesznek akár egy számmal kisebbet is, "majd bejáródik" alapon, azt sem bánják, ha dörzsöl az anyaga, ha nyom a lábujjnál vagy saroknál. Gyakran megdöbbenve nézem, főként téli jeges, csúszós időben, mikor egy hölgy nyolc centit is meghaladó tűsarkon lavíroz, és nem győzök drukkolni, hogy csak épségben túlélje ezt a fajta cipőviselést - mondja a szakember.

- Nem lehetetlen megtalálni az arany középutat, meg lehet keresni azt a kedvező arányt, mikor a jó, a szép, a kényelmes és divatos, a mutatós egymásra talál. A cipő olyan fogyasztási cikk, amelyet csak nagy odafigyeléssel lehet és kell megvásárolni. A kínálat ugyan bőséges, fazonban, anyagban, árban is, de az igazán hordható, egészséges lábbeli nagyon kevés. Az ortopéd orvosok ugyan ajánlásokat adnak a cipőgyáraknak, de a divattal, az aktuális trenddel, az üzleti érdekekkel nem tudunk versenyre kelni.

A fiatalok kedvelik a tűsarkú cipőket, mi orvosok a négy centinél magasabbat semmiképpen nem ajánljuk. Hogy miért? Nem azért, mert ádáz ellenségei vagyunk a szép lábaknak, a formát kiemelő kiegészítőnek. Egyszerűen az egészségügyi szempontok miatt. A magas sarok a talpizmok elgyengülését eredményezi. A magas cipősarok átrendezi a testsúly elhelyezkedését. Vagyis nem a sarokra vagy a láb középső részére esik a testsúly kétharmada, ahogy normális esetben, hanem a láb elülső részére, a harántboltozatra, ami viszont nem képes ekkora terhelést elviselni.

Ezért az itt lévő szalagok, izmok meggyengülnek, megnyúlnak, a láb kisízületei a talajhoz nyomódnak, a láb harántíves szerkezete tönkremegy. De visszatérve az említett futóversenyre, én nem csak tűsarkúban ellenzem mindenképpen, a városi talaj, főként a beton nem az a hely, amely alkalmas erre, csakis az ízületek rongálására jó.

A teljesen lapos, sarok nélküli, úgynevezett "balerinacipő" sem jó, ebben az Achilles-ín feszül túl, a talp nem kapja meg a szükséges ingert az egészséges járáshoz. Vagyis az arany középút a járható itt is, mint általában mindenben. Persze a mezítláb járás más, az rendkívül egészséges, főként ha természetes talajon történik, és már kisgyermek korban, mikor a lábboltozat még kialakulóban van, és ez jót tesz az izmoknak. Az emberi izomrendszer nem a betonon, aszfalton történő civilizációs közlekedésre fejlődött ki.

Sokan felismerték és felismerik, ezért próbálkoznak speciális cipőkkel, amelyek utánozzák a mezítlábas járást. Már nálunk is kaphatók ilyen "csodacipők", de eddig még csak árukról bizonyosodott be különleges voltuk.

Legyünk igényesek a cipővásárlásnál, és ez már érvényes a kisgyerek úgynevezett kezdő cipőjénél, mikor járni tanul. Régen kimondottan erre a célra specializálódott cipészek, cipőgyári profilok voltak, ma már mindenféle alkalmai szandált, papucsot ráadnak az éppen járni tanuló kicsikre, akiknek az izmai éppen fejlődnek, és a nem megfelelő cipőben lábboltozatuk már korán deformálódik.

Kell egy kényelmi, úgynevezett strapacipő, amely mindenhova viselhető a vásárlástól a napi dolgok intézéséig, munkahelyi cipő, otthoni, és egy vagy két gálacipő, amelyeket alkalmakra viselünk. Ilyen mennyiséget mindenki be tud szerezni, ízlésének, pénztárcájának, egészségének, igényének megfelelően.

Cipővásárlásnál soha ne felejtsük el: járni, menni fogunk a lábbeliben. Ami a szemünknek tetszik, ami a hajunkhoz jól áll, nem biztos, hogy a lábunknak is megfelel. A láb dönti el végső soron, hogy jó-e a cipő. Az ortopédorvos naponta találkozik a cipők számlájára írható rendellenességekkel, a tyúkszemtől a bütyökig, a kalapácsujjtól az Achilles-ín szakadásáig, a sarkantyúig igen széles a skála. Fájdalmas lábbajok, amelyek legtöbbje csak műtéti úton állítható helyre. Megelőzhetők, ha szem előtt tartjuk: a kiegyensúlyozott, egészséges járás, a jó közérzet alapja a helyesen megválasztott cipő.