A várólisták hozták el a lehetőséget a biztosítóknak

Az egészségbiztosítások piacán óriási a potenciál, a hazai biztosítási piac egyik kitörési pontja lehet, ám pont az ellenérdekek és a félremagyarázások miatt az egész program félrecsúszhat az állami oldalon − óvott Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója a Portfolio.hu biztosítási konferenciáján – olvasható a Napi Gazdaság – online oldalán.

Nem vállalati piac lesz az egészségbiztosítás − még akkor sem, ha az szja-változások most ezen a területen nyitnak utat a magánbiztosítóknak, hogy a korábbi évek helybenjárása után valóban megjelenjenek a piacon − vélekedett Paál Zoltán, a Generali-Providencia vezérigazgató-helyettese. Egy evolúciós folyamat elején járunk, ami nem az adókedvezménytől, hanem a kórházi várólisták megjelenésétől gyorsult fel. Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese attól tart, hogy a fizetőképes kereslet megjelenésével az intézmények szegmentálódnak s bizonyos tevékenységeket csak pénzért fognak végezni, más tevékenységeket azonban hanyagolni fognak. Ez a várólistákon lévő állampolgárok zsarolásához vezethet: aki többet fizet, előbbre kerülhet a várólistán.

Kozek András, az Allianz Hungária vezérigazgató-helyettese szerint a szerepvállalásból egyértelműnek tűnik: a biztosítók nem akarják szétszakítani a kockázatközösséget. Juhos András, az Uniqa Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint látni kell, hogy az orvosi eszközparkra ma nem a túlhasználat a jellemző − a teljesítménykorlát szab határt a beavatkozásoknak −, erre maga Sinkó Eszter hozott plasztikus példát, amikor elmondta, hogy a műtők jelenleg 30-40 százalékos kapacitással működnek hazánkban. Juhos szerint a meglévő kapacitások aktívabb kihasználásával javulhat az egészségügyben dolgozók helyzete − hiszen a biztosítóktól többletjövedelemhez jutnának, az intézmények eszközparkja pedig fejlődhetne −, míg az, hogy bizonyos személyek a biztosítás terhe mellett jutnának hozzá a szolgáltatáshoz, csökkentené a várólistákat − hiszen ők lekerülnének róla.

Ne legyenek illúzióink, a mostani helyzetben sokkal több példát találunk arra, hogy a kiskapukat kihasználók előreugorva kijátsszák a várólistákat. A piaci biztosítók bekapcsolódása így tehát nemhogy rontja, ellenkezőleg, javítja az állami egészségügy rendszerét, hiszen − ahogy Paál Zoltán fogalmazott − pluszpénzt viszünk az egészségügybe, ami talán olyan nagy bajt nem okoz. A fentiek miatt ugyanakkor senki nem helyettesítő biztosításban gondolkodik, már csak azért sem, mert az állami egészségügyi rendszer nem váltható le − emelte ki Juhos András.

Ami pedig a másik oldalt illeti: a magánbiztosítók sokkal szigorúbbak lesznek a szükséges vizsgálatok finanszírozása terén, mint történik az az OEP-elszámolások tekintetében, hiszen a biztosítók eredményérdekeltek. (Más kérdés, hogy a statisztikák szerint a magánbiztosítások fellegvárában, az Egyesült Államokban végzik a legtöbb felesleges beavatkozást.)