Áder kontra Geréb: mi legyen?

Még meg sem száradt Áder János, frissen megválasztott köztársasági elnök kinevezésén a pecsét, a parlamenti megmondóemberek "Jajj, annyira izgultunk, hogy meglegyen a kétharmad" jellegű nyilatkozat foszlányai is éppen csak hogy elhagyták a Tisztelt Ház folyosóját, amikor az új, frissen megválasztott köztársasági elnöknek, Áder Jánosnak egy gondolat máris belefészkelte magát agytekervényeibe: Mi legyen Geréb Ágnessel? – így kezdi írását a Népszava – online, Vélemény rovatában Barta F. Zsolt.

Így volt e, vagy sem, ne firtassuk – folytatja Barta - ám működő demokráciákban így kellett történnie. A jog és az előző köztársasági elnök elutasítása ellenére hétszáz orvos, és egészségügyi dolgozó írta alá, kérte s még jelen pillanatban is kéri Geréb Ágnes büntetésének elengedését. Érdekes pillanat lehet ez azoknak az elméknek, akik körömszakadtáig ragaszkodtak ahhoz a verzióhoz, miszerint a hivatalos egészségügyi lobby kívánja tönkretenni Geréb és segítőinek eddigi munkáját, s már-már tenyerüket dörzsölgetve, kaján mosollyal arcukon várták a hazai dúla-mozgalom teljes bukását, eltűnését.

Az új köztársasági elnöknek nyilván nincs könnyű dolga ebben a kérdésben sem, ám tudhatta előre mit vállal, mi vár rá majd, a kötelező, protokolláris látogatásokon kívül, ebben a széttagolt, árok ásott országban. Elmismásolni, jelentékteleníteni sem lehet Geréb Ágnes ügyét, hiszen egy ország várja a döntést még akkor is, ha sokan a mai napig nem tudják, ki is az a Geréb Ágnes. Aki, valljuk meg, roppant érdekes egy személyiség. Akaratlanul zászlója lett egy mozgalomnak, az otthonszülés, egyébként nyugaton már régen elterjedt s bevált mozgalmának. Ő csak tenni, segíteni akart, látva s tapasztalva a nyugati példákat, a holland kádban szüléstől kezdve az apás szülésig bezárólag.

Áder János köztársasági elnöknek mindez könnyen eszébe juthat, négy gyermek édesapja, átvitt értelemben bár, de csak tudja, mi fán terem a szülés. Aggódott ő is nyilván felesége és a születendő utódok miatt eleget, így akár ritkán látható mosolyra húzhatná száját, s nemhogy kegyelmet, hanem otthont, felszerelt, modern épületet biztosíthatna a hazai dúla-mozgalom híveinek.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű – szögezi le a cikkíró.
A jelenlegi magyar politikában mindent kétfelől mérnek, balról és jobbról. Geréb Ágnes nevét idejekorán felkapta a hazai liberális, vagy modernnek, régies kifejezéssel felvilágosultnak nevezett nők tábora. Így a másik oldal kígyót-békát kiabált és kiabál most is rá. A kérdés csak az, akkor is ezt tennék e, ha az otthonszülést bizonyos külsőségekkel tennék "magyarabbá", esetleg jurtába vinnék a vajúdó nőt, ahol sámán dobolna, s tulipános láda tetejére, mely matyó hímzéssel letakart, tennék az újszülöttet a bábák?

Mert mindez nem politikai kérdés, nem szabadna legalábbis, hogy az legyen – fejezi be cikkét Barta F. Zsolt.