Agyhalott lett, mire eljutott a klinikára

Teherautó gázolt el egy férfit Pusztamérges belterületén múlt héten szerda délután. A súlyos sérült a megyeszékhelytől 45 kilométerre lévő településről két és fél óra alatt érkezett meg Szegedre – ennyi ideig tartott, amíg a mentők beértek vele a klinikára. A legközelebb állomásozó kocsi később érkezett, mint a másik megyéből riasztott egység, ebből viszont félúton áttették a súlyos sérültet egy harmadikba - írja a Délmagyar.hu.

– Első körben Kiskunmajsáról jött meg a mentő, a szakemberek a helyszínen el is látták édesapámat, ahogy lehetett – mesélte a férfi fia, Szekeres László. – Másodjára egy betegszállító érkezett Ruzsáról, azon a kocsin viszont még orvos sem volt, gyakorlatilag nem is volt dolguk. Az első mentővel végül elindultak a klinikára, félúton azonban megálltak, bevárták a Szegedről érkező kollégáikat, és áttették apukámat hozzájuk. Azt mondták, azért, mert Bács-Kiskun megyeiek nem mehetnek Csongrád megyében.
A férfi, akinek az apja agyhalott állapotba került, és kómában fekszik, nem hibáztatja a mentőket. – Még az orvosok sem tudtak arra egyértelmű választ adni, mi lett volna, ha hamarabb beérnek vele a klinikára.

Cserjés Andrea, a Dél-alföldi Regionális Mentőszervezet orvosigazgató-helyettese elmondta: nincs tiltás arra vonatkozóan, hogy a mentők átmenjenek a megyehatáron – viszont értelmetlen. – Szegednek három esetkocsija van, Kiskunmajsának egy. Ha az az autó Szegedre jött volna, a térség ellátatlanul marad – magyarázta, hozzátéve: éppen ezért rendszeres, hogy a megyehatáron átteszik a betegeket, ami általában mindössze néhány percet vesz igénybe. A konkrét esettel kapcsolatban elmondta: a várakozásnak nem az volt az oka, hogy későn ért oda. – A beteg állapota rosszabbodott, nem lehetett vele elindulni.

– Egy eszméletlen állapotban lévő, súlyos koponyasérülthez egyáltalán miért küldenek ki olyan kocsit, amelyen még orvos sincs? – fogalmazta meg az üggyel kapcsolatos kételyeit Barzó Pál, az idegsebészeti klinika vezetője. Bár arról ő sem kívánt állást foglalni, hogy a két és fél órás késlekedés ronthatott-e a beteg állapotán, azt megjegyezte: szomorúnak tartja, hogy egy szegedi esetkocsinak két és fél óra kell száz kilométer megtételéhez.

A teljes cikk