Államosítás után: egyes kórházakban több lett a feladat, másutt maradt minden a régiben

Az intézményvezetők bizakodóak a folytatást illetően, és ha úgy adódik, a tisztségekre kiírandó újabb pályázaton akár meg is méretnék magukat. A fekvőbetegellátás hivatalos átadás-átvétele országszerte e napokban zajlik. Két érintett zalai intézményvezetőtől az iránt érdeklődtünk: vajon mit jelent ez a kórházak és a betegellátás szemszögéből? – olvasható a zalaihirlap.hu portálján.

- A hét elején Keszthelyen zajlott le a ceremónia, ott adtuk át a folyamatot irányító Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet képviselőinek a kórház működését teljesen lefedő információs anyagot - nyilatkozta prof. Dr. Bátorfi József, a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója, aki hozzátette azt is, lényegében teljes átvilágítás zajlott, az épületeket illetően épp úgy, mint a gépek, berendezések, a pénzügyi kimutatások, szerződések és az egyes osztályok forgalma vonatkozásában. Ennek alapján történt most meg az átadásról szóló jegyzőkönyv aláírása, amivel teljessé vált a kórház május elsejével történő állami tulajdonba vétele – mondta a főigazgató.

S hogy mindez mit jelent az intézmény és a betegek szempontjából? A főigazgató szerint nincs ok az aggodalomra, sőt.
E folyamattal párhuzamosan már zajlik a kórház struktúrájának átalakítása - magyarázta.

- Azt mondhatom: több munkánk lesz, mint eddig volt. Számos osztály, így például a sebészet, a fül-orr-gégészet megőrizte eddigi pozícióját, továbbá kaptunk nefrológiai feladatkört is, ami eddig nem volt – tette hozzá.

Mint monda, feljebb lépett a neurológia, stroke-ellátásuk kiemelt lett, az intenzív terápia multidiszciplináris intenzív terápiaként működhet, ami magasabb minősítést jelent, és a sürgősségi betegellátó osztályuk is több ággyal dolgozhat eztán, csakúgy, mint az urológia. Részben a somogyi kórházakat érintő intézkedések következtében nő az ellátandók köre is, eddig 110 ezer lakos tartozott hozzájuk, mostantól egyes területeken ez felugrott 160 ezerre, sőt, éppen a stroke-ellátásban 230 ezerre.

Arra a kérdésre, hogy pályázik-e újra a főigazgatói tisztségre (merthogy a fenntartó-váltással ismételten meghirdetik a főigazgatók és a gazdasági vezetők pozícióját) Bátorfi professzor úgy reagált: ezt a feltételek ismeretében dönti majd el.

A keszthelyi kórház főigazgatója, dr. Kvarda Attila viszont biztosan ringbe száll az intézmény vezetéséért, mely reményei szerint jobb finanszírozási körülmények közt működhet a jövőben.

- Nagy várakozással tekintünk az állami szerepvállalás elé, elsősorban a hatékonyabb működést, az egyértelmű betegutak, a megfelelő területi ellátás és a finanszírozás tekintetében – húzta alá dr. Kvarda, aki hozzátette, azt várjuk, hogy jobb kondícióba kerüljenek a kórházak, s köztük természetesen, a keszthelyi is. A stabil működéshez elengedhetetlen valamiféle javulás, és erre vonatkozó ígéretet kaptunk is.

Kérdés, hogy az államosítás után vajon mi lesz azokkal a pénzekkel, amiket a kanizsai önkormányzat az elmúlt évek jelentős fejlesztéseihez biztosított? Cseresnyés Péter polgármester úgy nyilatkozott: tárgyalásokat folytat arról, hogy ezeket az állam kifizesse a városnak. Amennyiben erre mégsem kerül sor, a megvalósult fejlesztéseket továbbra is a térség betegei élvezhetik – tette hozzá a polgármester.