Az AIDS már legyőzhető - ha akarják

Az egészségügyi tárca háttérintézményként a döntések előkészítésére, a legfontosabb prevenciós feladatok meghatározására és egy nemzeti stratégia kialakítására alakult Nemzeti AIDS Bizottság (NAB) a kilencvenes évek elején kezdte meg működését. A NAB-ot létrehozó miniszteri utasítás szerint évente legalább négyszer kellene üléseznie (ez már korábban sem valósult meg), ebben az évben egyetlen alkalommal sem hívták össze. Idén a testület működéséhez szükséges források is elapadtak – írja a Népszabadság – online.

A bizottság működése sosem volt zökkenőmentes – mondja a TASZ HIV-programjának vezetője. Bagyinszky Ferenc arra emlékeztet, hogy az első Orbán-kormány megszüntette a testületet, aztán 2004-ben Magyarország csatlakozott a dublini deklarációhoz, így a bizottság újra működni kezdett. A 2004-ben lefektetett célokból szinte semmit nem teljesített az akkori kormány.

A stratégiában megfogalmazott célokkal ellentétben nem csökkent sem az AIDS-megbetegedések, sem a halálozások száma, miközben egyre több a friss fertőzött. De legalább volt egy, igaz, soha végre nem hajtott stratégia. Ma már az sincsen: egyszerűen el sem készült a második koncepció, amely 2011 és 2015 között határozott volna meg célokat, feladatokat. Pedig tavaly novemberben a mára emberi erőforrássá átnevezett humántárca egészségügyi államtitkársága sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentették, hogy hamarosan meglesz a dokumentum. A Fidesz honlapján úgy szól e hír: „Elkészült a nemzeti AIDS-stratégia". Nos, a tájékoztató óta lassan egy év telt el, s a tárca sajtóosztályától a Népszabadság azt a tájékoztatást kapta, hogy a stratégia még mindig nem készült el, „de már hamarosan" – szögezi le a lap.

Bagyinszky Ferenc szerint, Magyarországon a HIV-fertőzöttség ugyan alacsony, de csak a vakszerencsével lehet magyarázni, hogy eddig csak alig több, mint kétezer fertőzöttet regisztráltak. A TASZ szintén a vakszerencsével magyarázza, hogy az intravénás droghasználók között nem tört ki HIV-járvány. Évről évre 30-40%-kal emelkedik a fertőzések száma. Ez nem azért van, mert több tesztet csinálnak, hanem mert keveset szűrnek – magyarázza.

Magyarországon az egyik legnagyobb gond, hogy nem működik jól valódi anonimitás a szűrésnél – húzta alá Bagyinszki. Sok helyen már a bejelentkezésnél vagy a kartonozóban TAJ-kártyát kérnek – mondja a TASZ munkatársa. Az sem mindegy, mennyi idő telik el a szűrés és az eredmény megérkezése között. Léteznek megbízható gyorstesztek, amelyekkel néhány percen belül ki lehet mutatni a HIV jelenlétére utaló anyagot, Magyarországon azonban néha hetekig kell várni az eredményre.