Az egészségügy a pótköltségvetés egyik vesztese

A kormány csütörtökön benyújtotta a parlamentnek a 2023-as költségvetés módosítását, amely immár büdzsé harmadik változata. Az Országgyűlés tavaly júliusban fogadta el a költségvetési törvényt, ám az ukrajnai háború és az infláció elszabadulása miatt az időközben teljesen elavult. Ezért a kormány december utolsó napjaiban egy kormányrendelettel írta felül a költségvetési törvényt, most pedig a rendeletben kihirdet jogszabály kissé módosított változatát terjesztette elő.

A népszava.hu összesítése szerint a kormány idén 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel, illetve 15 százalékos pénzromlással számol, az előbbi kicsit túlzónak tűnik az elemzői előrejelzések átlaga fél százalékos növekedés, míg az inflációban 17-18 százalékot várnak. A 166 oldalas törvényjavaslat ugyanakkor alapjaiban írja át a költségvetési törvényt, így azt helyesebb pótköltségvetésnek nevezni, mint egy szimpla törvénymódosításnak. A költségvetés hiánya 3400 milliárd forintra csökken a tavalyi 4753,4 milliárd forintról, ami így első látásra meglehetősen megszorító büdzsének tűnne, ha nem tudnánk, hogy a kormány nem a kiadásokat csökkenti, hanem bevételeket növeli a rendkívüli adókkal.

A költségvetési törvény mellékleteiből kiderül, hogy a kiadások a 2022-as tervekhez (2022-es tényszámokkal nem szolgál a kormány, pedig számviteli szinten már rendelkezésre állnak) képest 8866 milliárd forinttal, 35 százalékkal nő, vagyis nem lehet azt mondani, hogy ez egy megszorító költségvetés. Ugyanakkor láthatóan nem jutott minden területre elegendő: az egészségügynél és az alapfokú oktatásnál a legkisebb a növekmény, az egészségügyre fordított kiadások a 2022 tervszámokhoz képest csak 9 százalékkal nőnek, amely még az idei 15 százalékos inflációt sem ellentételezi, nem beszélve a 2022-es, tervezettnél jóval magasabb pénzromlásról. Így az egészségügyi kiadások reálértéke 6 százalékkal csökken.

További részletek a cikkben.