Az egyetemisták sem mozognak eleget

Több mint egy éve csatlakozott Magyarország az amerikai kezdeményezésből kiindulva Európában is átvett Exercise is Medicine egészségügyi programhoz. Nálunk a Magyar Sporttudományi Társaság szakbizottsága koordinálja a Mozgás=Egészség Program néven futó projektet. Első lépésként május-június folyamán közel 300 győri és veszprémi egyetemista egészségi állapotának átfogó felmérését végezték el - írta a Stop.

A felmérésben részt vettek átlag életkora 21,7 év volt, 131 fiú és 141 lány adatait vették fel. A mérés egészségügyi szűrővizsgálatokra terjedt ki, testalkati, testösszetételi mutatókra, fizikai és motoros tesztekre, valamint egy szociometriai kérdőív kitöltésére.

Az elhízás/túlsúly, a magas vérnyomás, a depresszióra való hajlam, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a passzívan eltöltött idő, az egészségtelen étkezés és a kedvezőtlen családi háttér vizsgálata alapján felállítottak egy egyesített rizikóértéket-rizikótényezőt. Ugyancsak kimutatható a felmérés alapján az egyesített rizikófaktor és a fizikai aktivitás közti összefüggés is, a mozgásszegény életmód egyértelműen növelte a rizikófaktor nagyságát.

A szociometriai kérdőív rávilágított arra, hogy a megkérdezettek közel 14%-a gyermekkorukban rendszeresen soha sem sportolt és 20%-uk a rendszeres testmozgást 3 évnél rövidebb időn át végezte. Miközben heti három-négy alkalommal történő rendszeres mozgással már jelentősen, akár 40%-al csökkenthető az egyesített rizikófaktor.

A legmagasabb rizikófaktorral rendelkező fiataloknak a Mozgás=Egészség Program szakemberei féléves, terápiás jellegű mozgást írnak elő. Az időszak leteltével visszamérik a legfontosabb értékeiket, és megnézik, a rendszeres testmozgás hatására észlelhető-e állapotukban pozitív változás.