Az ember lelke is fontos a minőségi ellátásban

Aki volt már komoly beteg, annak nem kell bemutatni, hogy miért is fontos a minőség az egészségügyben, hogy milyen a kiszolgáltatottság, a felesleges vizsgálatok sora, a gyógyszerek mellékhatása vagy egy nem megfelelő kezelés. Aki még nem tapasztalta meg ezt a helyzetet, az is nagy eséllyel meg fogja, mivel kimutatások szerint az átlag életkor harmadát rossz életminőségben élik az emberek. Mindez kihat az ország termelőerejére is, hiszen azt az egészséges emberek adják, így érdemes lenne az ország vezetésének is több figyelmet fordítania a minőségi betegellátásra – fejtette ki Gődény Sándor egyetemi docens a Rádió Orient műsorában.

A minőségbiztosítás 1916-ban, az Egyesült Államokban vált külön ágazattá, amikor megalakult az első akkreditációs testület. Ezt európai és magyar tendenciák is követték, a változás pedig azóta is folyamatos. 1997-ben az EU miniszteri bizottsága adott egy újabb lendületet a minőségfejlesztésnek, amikor is kimondta, hogy erre különösen oda kell figyelniük a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak. A külső tanúsítást, a belső minőségügyi rendszert és a szakmai felügyeletet is meghatározta a legutóbb 2012-ben az akkreditáció jelentőségével kiegészült törvény.

Az intézmények még mindig gyakran fordulnak külső tanúsítókhoz, akik azonban nem ismerik az egészségügyi specifikumokat, ahol „a kétszer kettő nem egyenlő néggyel" – fejtette ki a szakember. Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) beépítését egy nagy szekrényhez hasonlította, melyet jól meg lehet tölteni szakmaspecifikus tartalmakkal. Erre építette a Debreceni Egyetem egyik projektje a klinikai auditot, ami a szakmai tevékenység ellenőrzését, értékelését, fejlesztését végzi.

Gődény Sándor taglalta, hogy az ISO lényege, hogy keretet, támogatást és segítséget adjon az intézmények költséghatékony, lehető legeredményesebb, leginkább kockázatmentes működéséhez, sokan mégis megelégedtek egy-egy papírral, mondván, nem tudnak egyszerre foglalkozni az egészségügyi ellátással és a minőségügyi tevékenységgel is.

Az emberi élet meghosszabbítása és minőségének javítása az egészségügy specifikus minőségbiztosítási elemeinek a fő célja. Olyan technológiákat kell alkalmazni, melyek segítségével időben felismerik és kezelik a betegségeket, a proaktív tevékenységek és a megelőzés pedig mindig könnyebb, mint a már kialakult probléma kezelése. A betegbiztosítási standardok kvalitatív és kvantitatív szempontokat is követnek, emellett a bizonyítékon alapuló orvoslás és a betegek véleménye alapján figyelik az inkrementális költséghatékonyságot is. A szakértő kifejtette, hogy az ellátórendszer mindig mindenhol pénzhiánnyal küszködik, így egy bizonyos keretből lehet csak gazdálkodni és meg kell határozni, hogy mi a prioritás a költséghatékonyság érdekében. A teljes írás.