Bármikor összeomolhat az egészségügy

Ha a bérkövetelések nyomán bedőlne a magyar egészségügy, talán a politikusok számára is egyértelművé válna, hogy a rendszer működésképtelen - vélekedik a Világgazdaságnak adott interjújában Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász.
Két hónapja maradt a kormánynak arra, hogy megoldást találjon az egészségügyi bérek rendezésére, különben több ezren élesítik felmondóleveleiket. - „A gazdaság jelen állapotában nem lehet jelentős többletterheket bevállalni a közszféra ágazataiban. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy a nagypolitika mindig talál megoldást az olyan helyzetekre, amelyek az ország egészének működését veszélyeztetik - lásd a vasutassztrájkot vagy a BKV helyzetét -, akkor egészen biztosan lesz megoldás" - mondta a szakember.

Mindezekhez Kaló azt is hozzáfűzte: nemcsak a szlovák, de a magyar kormány sem engedheti meg magának, hogy ellehetetlenítse az egészségügyi ellátást. Jelenleg úgy tűnik, ez a felismerés még nem történt meg; ami most zajlik az ágazat vezetése és az egészségügyi érdekképviseletek között, az leginkább időhúzás. Kaló úgy vélte, sajnos a nagypolitika számára még mindig nem világos, hogy az egészségügy már most csődben van. Az alacsony bérek nyomán egyre jelentősebb méreteket öltő orvos-, és nővérhiány csak egy azok közül az időzített bombák közül, amelyek mind hangosabban ketyegnek. Ugyanúgy bármikor bedöntheti az egészségügyet a még mindig a kórházi ellátásra épülő, ezért is finanszírozhatatlan ellátórendszer, az egészségügyi technológiák befogadásának és finanszírozásának helytelen gyakorlata, valamint a pénzügyi egyensúlytalanság, amelyben az állami többletforrások hiányában sincs érdemi megoldás a kiegészítő biztosítások térnyerésére és ezen keresztül magánpénzek bevonására – vélekedett a szakember a lapban.

Az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat egy központilag irányított rendszerben végezzék, egyértelmű visszalépés Kaló véleménye szerint. egy központi hivatal egységes döntései nehezen hozhatóak összhangba az adott régióban élők helyi szükségleteivel. Mint mondta, ennek a lépésnek pozitív hozadéka lehet, hogy egy centralizált rendszerben sokkal könnyebb lesz keresztülvinni a fekvőbeteg ellátás csökkentésére irányuló döntéseket, amelyeket közvetlenül a rendszerváltás után kellett volna meghozni. A kapacitásokat azonban nem úgy kell redukálni, mint korábban, hogy fűnyíróelv szerint mindenkit megvágunk, mert azzal mindenki veszít. És arra is figyelni kell – tette hozzá a közgazdász - hogy csak úgy lehet visszavenni a kórházi ellátásból, ha közben fejlesztjük a járóbeteg-, illetve a háziorvosi ellátást. Ennek egyelőre nem látszanak jelei, ahogyan annak sem, hogy koncepcionálisan változtatnának a gyógyszerek és nagy értékű eszközök befogadásának gyakorlatán.

A tűzoltás és a stratégiai tervezés kényszerűen egybemosódik az amúgy kiváló szakembereket felsorakoztató szakállamtitkárságnál, és az ágazati vezetés emiatt olykor csak követője, de nem alakítója az eseményeknek. Zárójelben a szakember az is megjegyzte, hogy ezen sokat segíthetne, ha nem akarnának egy nagyon szűk csapattal véghezvinni mindent, amelynek a tagjai már a szívinfarktus határáig leterheltek. A teljes interjú