Barna bőr – de milyen áron?

Ám a mesterséges fény sem nyújt teljes biztonságot, mert bár kevésbé ártalmas, de erősítheti a rosszindulatú folyamatot. Varga Erika még 28 éves sem volt, amikor észrevette, hogy az egyik apró anyajegye furcsa változáson megy keresztül az alsónemű dörzsölésétől. Ennek éppen öt esztendeje... A daganatos betegségeket bemutató sorozatunk keretében ez alkalommal a melanómát vesszük górcső alá, különös tekintettel a közelgő strandszezonra – írja a zalaihirlap.hu portálja.

Gondolnák-e, hogy a bőrrák a 20-29 éves korú hölgyek körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés? Varga Erikát is sokkolta a hír, amikor szembesült a diagnózisával. De halljuk az előzményeket.

Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy félcentis, világosbarna anyajegy kipirosodott... - kezd történetébe a zalaegerszegi fodrász, aki éppen az éves kontrollra érkezett az onkológiára. Éjszakánként elmúlt a pír, majd másnap újra kezdődött. Egy hónap múlva aztán tűhegynyi sötét pöttyök jelentek meg a felszínén. Rohantam a bőrgyógyászhoz - folytatja Erika. - Mivel rossz helyen volt, a doktornő az eltávolítását javasolta. A szövettan melanómát igazolt.

Arra a kérdésre, hogy hogy viselte a műtétet,  Erika úgy válaszolt: Viszonylag könnyen, helyi érzéstelenítésben végezték, két hét múlva már a varratok sem voltak bennem. A lelki megrázkódtatáson a barátok és a család segített át, igyekeztem olyan emberek társaságát keresni, akik építették a lelkemet.

Magam is hittem, hogy erősebb vagyok a betegségnél. A nővérem két gyönyörű gyermeke segített feledtetni a nyomasztó betegségtudatot, s az orvosok is nyugtattak, szerencsére időben fordultam szakemberhez – tette hozzá Varga Erika.

Erika a hat hónapnyi kemoterápia mellett is dolgozott, ha szűkített munkaidőben is, de fogadta a vendégeit. A haja nem hullott ki, a melanómára adott citosztatikumnak nincs ilyen mellékhatása, de a fáradékonyság és a hányinger nem kímélte. Fél évig immunerősítő injekciókat is kapott. A kezelések után még további nyolc anyajegyet vettek le róla, a biztonság kedvéért. Azóta félévente ellenőrizteti a bőrét, s a vele történtek hatására szinte az összes barátnője elment kivizsgálásra a bőrgyógyászhoz.

Erika elmondta azt is, korábban sokat napozott és szoláriumba is rendszeresen járt. Mint mondta, tetszett a barna bőr, na de ilyen áron... Most már szigorúan az árnyékot választom - mosolyog a csinos hölgy, akinek kitűnően áll a világos arcszín.

A 90-es évek közepén hazánkban még csak 7-800 melanómás eset fordult elő évente, ám ma már 2000 fölött jár e szám. A bőrrák gyakorisága tehát szűk két évtized alatt közel a triplájára emelkedett. A növekedés egyik oka, hogy a táguló ózonlyuk miatt az ultraviola B sugarak nagyobb arányban érik el a Földet, ám a betegség jobb felderítettsége is hozzájárul a számok emelkedéséhez – nyilatkozta dr. Bálint András, a Zala Megyei Kórház onkológiájának szakorvosa.

De mitől is olyan ártalmas az UVB sugárzás? Attól, hogy behatolva a bőr festékes sejtjeibe, ott DNS károsodást okoz. Ráadásul a bőrünk nem felejt, a roncsolódás nem regenerálódik, hanem idővel összeadódik. Ezért olyan fontos megelőzni a gyerekkori hólyagos leégéseket, hiszen a folyamat felnőtt korra akár végzetes kórrá is fajulhat.

A melanómára hajlamosít a fehér, szeplős bőr, a vörös haj, valamint az anyajegyek magas száma (több mint 50). Mivel rendkívül agresszív daganattal van dolgunk, fontos tudni, miként észlelhetjük a bajt időben. Erre alkották meg az ABCDE szabályt, az angol kulcsszavak kezdőbetűiből. Az első figyelendő szempont az asszimetria, tehát ha változik az anyajegy alakja. A második a körvonal, határ (border), a harmadik a szín (color) - fekete, vörös festékhalmozódás - , a negyedik az átmérő (diameter), ami 5-6 milliméter felett már hajlamot jelez, az ötödik a felszín domborodása, egyenetlenné válása (elevation).

Tévhit, hogy nem szabad hozzányúlni az anyajegyekhez, de az is, hogy mindet el kell távolítani - folytatja dr. Bálint András. - Azokat kell levenni, amelyek mutatják az elfajulás jeleit, vagy folyamatos irritációnak vannak kitéve (alsóneműk, ékszerek).

A melanóma legnagyobb veszélye, hogy viszonylag gyorsan képez áttéteket.

Ha a daganat nem hatol 2 milliméternél mélyebben a szervezetbe, a gyógyítás sikere, a megfelelő onkológiai kezelésekkel 95% körüli. Ha nyirokcsomó áttétet képez, 50%-ra csökken az esély, míg ha a 4 millimétert meghaladja a mélysége, akkor már a távoli (tüdő, máj, agy) áttétek miatt a gyógyulás esélye mindössze 10 százalék. Az ilyen betegeknek a 90%-a fél-egy éven belül meghal (évente mintegy 500-an), annak ellenére, hogy a baj a szemünk előtt, a bőrön alakult ki... A korai felismerés jelentősége tehát életmentő, annál is inkább, mivel késői stádiumban a kemoterápia hatékonysága mindössze 20 százalék.

A különböző daganattípusoknál eltérő hatékonyságú citosztatikumok állnak rendelkezésre (mell- vagy vastagbél daganatra például nagyon jók), az áttétes melanómára azonban évtizedek óta nem sikerül megtalálni az igazán hatásos ellenszert. Jó hír azonban, hogy tavalytól rendelkezésre áll egy új, biológiai terápiás szer, ami a kemoterápiánál közel háromszor eredményesebb.

A világon legtöbb melanómás Kanadában és Ausztráliában van, de a fekete bőrűek között is felüti a fejét a kór. Az esetek 70 százalékában az anyajegy fajul el, ám a szem ideghártyáján is alakulhat ki melanóma, ami szemkivétellel jár. Sőt, a nyálkahártyán is, ritkán akár a hüvelyben, bár itt nyilván nem a napfénytől.