Itt az új szupervírus

A hollandiai Rotterdam Erasmus Orvosi Központja nem különösebben feltűnő épület: felhőkarcoló ugyan, de inkább az egyetemi élet nyüzsi hangulata juthat róla eszébe a látogatónak, semmint bármiféle globális biztonsági fenyegetés. A tizenhetedik emelet 1773-as számú szobájának ajtaját ugyancsak színes és vidám feliratokkal és stickerekkel ragasztgatták tele. Csakúgy egyébként, mint a többi ajtót. Ám ez mégiscsak speciális szobába nyílik: az itt dolgozó tudósra, Ron Fouchier-ra nem kevesen úgy tekintenek, mint aki kifejezett veszélyt jelent az emberiségre – írja a Heti Válasz – online.

Ron Fouchier hórihorgas, két méternél is magasabb férfi. Szeme alatt sötét karikák, arca nyúzott. Érthető, hiszen az elmúlt hónapokban enyhén szólva is stresszes volt az élete. „Gyilkos idiótának akarnak engem ábrázolni" - mondta dühösen a minap a német Der Spiegel című magazin munkatársának.

Akire, pontosabban, amire utal: az Egyesült Államok nagyhatalmú és befolyásos intézménye, az Országos Tudományos Tanácsadó testület (az NSABB). De a 45 éves kutatónak meggyűlt a baja az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével, a WHO-val is, amelynek külön bizottsága hallgatta meg őt pár héttel ezelőtt a kísérleteiről.

Ron Fouchier ugyanis, virológusként, ellentmondásos kutatásokat folytat: genetikai manipulációkkal hoz létre új organizmusokat. (Ezt hívják egyébként szintetikus biológiának.) Nemrégiben pedig olyan új organizmust hozott létre, amely ugyan pirinyó, de ha kiszabadulna a laboratóriumból, akkor - szakértők szerint - több halálos áldozatot követelne, mint egy felrobbanó atomreaktor.

A patogén a rettegett H5N1 madárinfluenza-vírus új mutációja. A vírus természetes úton eddig még nem terjedt át emberről emberre, s mindmostanáig csupán kevesen fertőződtek meg vele (csakis olyanok, akik közvetlenül érintkeztek - mondjuk, együttlaktak - szárnyasokkal).

A madárinfluenzába eddig 336-an haltak bele. Ám hosszú évek óta sokan tartottak attól, hogy előbb, vagy utóbb, de kialakulhat az amúgy is változékony vírus mutánsa, amely már az emberre is közvetlen veszélyt jelenthet.

És most itt van. A mutáns nem természetes úton alakult ki, hanem - Fouchier kísérletei nyomán. A kutató célzott génmanipulációkat végzett az átlagos H5N1 víruson, majd - hogy még veszélyesebb legyen! - ismételten tovább adta egyik kísérleti állatról a másikra. A végén, körülbelül tíz generációt követően, a vírus olyan veszélyessé vált, hogy pusztán a levegőből is el lehet kapni a fertőzést, és a kísérlethez használt vadászgörények (amelyek influenzás megbetegedések esetében a leginkább hasonlítanak az emberre) közvetlen kontaktus nélkül, nyállal, vagy váladékcseppekkel is megfertőzték egymást ezzel a roppant veszélyes, génmanipulált vírussal.

A világ tudóstársadalmát különösen megdöbbentette a hír, miszerint egy másik kutatócsoport is előállított olyan madárinfluenza-vírust, amely levegőből, légutakon keresztül terjed. Az Egyesült Államokbeli Wisconsin egyetemén dolgozó virológus, Josihiro Kawaoka kombinálta az ázsiai madárinfluenza-vírust a sertésinfluenza vírusával. Az „eredmény": rendkívül fertőző új szupervírus. Amely azonban, szerencsére, a Kawaoka által is használt vadászgörényekre nem volt különösebben veszélyes.
S a világ tudóstársadalma aggódva várta és várja a megdöbbentő kísérletek részleteit: pontosan mit is csinált Fouchier és Kawaoka? Hogyan manipulálta például a holland tudós a madárinfluenza vírusát?

Csakhogy az erre hivatott két, nagyon tekintélyes tudományos folyóirat, a Nature és a Science, nem publikálta a kutatásokat. Az (amerikai) NSAAB tisztségviselői ugyanis felhívták a két folyóirat felelős szerkesztő-bizottságait, hogy megkérjék őket a publikációk leállítására.

Az újonnan kreált szupervírusokat ugyanis, aggodalmaik szerint, akár biológiai fegyverekként is felhasználhatják. Nem bölcs döntés hát a kísérletek publikálása, vagy legalábbis a kísérletek részleteinek teljes nyilvánosságra hozatala - érveltek az amerikaiak. S érveik meghallgatásra találtak.

Ugyanakkor a biológiai biztonságról és az akadémiai szabadságról is megkezdődtek a viták. Vajon szabad-e a tudósoknak mesterségesen létrehozniuk új baktériumokat és vírusokat, kivált, ha azok emberre is veszélyesek? S ha igen, akkor ez milyen biztonsági intézkedések közepette tehető meg? S ha már egyszer elvégezték e kísérleteket, teljes egészében megjelentethetőek-e a részletek is? Vajon nem túlságosan nagy-e a biológiai terrorizmus veszélye? Michael Osterholm, az NSAAB egyik prominens tagja például azon meggyőződésének adott hangot, hogy szerinte nem az a kérdés, vajon terroristák felhasználnak-e fertőző patogénokat, hogy ártatlan civileket öljenek meg, hanem hogy - mikor és hogyan teszik ezt meg...

Henk Bleker holland miniszterhelyettes most engedélyezte Ron Fouchier-nak, hogy teljes egészében, kísérleteinek részleteivel együtt, megjelentesse kutatásait a Science hasábjain. A holland kormány hozzájárulása azt követően született meg, hogy az amerikai Országos Tudományos Tanácsadó Testület szakértőkből álló csoportja ismét megvitatta az ügyet, és ezúttal rábólintott a publikálásra.