Bírósági ítélet rekord közeli összegről

Egy csaknem 13 évvel ezelőtt, születési agykárosodást szenvedett csecsemő ügyében hozott nemrég a bíróság - egyelőre nem jogerős - ítéletet. Szűcs Péter, a gyermek családjának jogi képviselője elmondta: ebben az esetben azt kifogásolták, hogy a fővárosi Szent Imre Kórház orvosai nem vették észre időben a magzati vagy az anyai veszélyeztetettséget, mert nem jártak el kellő gondossággal és nem végeztek időben császármetszést. A másodfokú tárgyalás június 15-én lesz, ahol az ügyvéd szerint már jogerős ítélet is várható.

Bár a 100 millió forint körüli kártérítések ritkák, nem ez lesz a legmagasabb, műhibaperes ügyben megítélt összeg. Volt már néhány - kamatokkal és egyéb tételekkel együtt - 100 millió forintot meghaladó kártérítés, ezek közül a legmagasabb összeg 130 milliót tett ki. Szűcs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a magas kártérítési összeg mindig több tételből tevődik össze. A felperesek - leginkább családtagok - általában többen vannak, de a tőke így is csak a kisebb részét teszi ki az összegnek.

A nemritkán 8-10 évig is elhúzódó ügyekben a kamatok hatalmas tételt jelentenek, a tőkének akár a többszörösét is kiteszik, az említett ügyben például a 170 százalékát. A kártérítés összegének egy része a nem vagyoni kár - ami az életminőség romlásának, az elvesztett kiegyensúlyozottságnak, a boldogságnak, a hátrányosan megváltozott életvitelnek a pénzbeli kompenzációja -, a másik része pedig a vagyoni kár, amely a kieső jövedelem, illetve a megnövekedett - például ápolási, utaztatási, rehabilitációs, vagy éppen étkeztetési - költségeket fedezi.

Ezek alakulnak át a későbbiekben járadékká, a Szent Imre Kórház ellen zajló esetben például a nem jogerős ítélet szerint a szülőket és a gyermeket élete végéig havi közel 500 ezer forintos járadék illeti meg.

Műhibaperes ügyben ítélt már meg ennél magasabb összegű - havi több millió forintos - járadékot is a bíróság. Akkor egy havi 7-8 millió forintos jövedelemmel rendelkező cégvezetőnek okoztak maradandó károsodást, aki így már nem tudott tovább dolgozni, s a továbbiakban csak néhány százezer forintos rokkantnyugdíjat kapott volna. Szűcs Péter szerint enyhe emelkedés figyelhető meg a műhibaperes ügyek gyakoriságában és a megítélt összegekben. Ez utóbbi tekintetében azonban még mindig körülbelül háromszoros a lemaradásunk Ausztriához és Németországhoz viszonyítva, s 10-15-szörös az angolszász országokhoz képest.