Budapesten marad a beutalási rend

Nem sikerült tökéletesen a térségi egészségügyi ellátásszervezés megvalósítása, a kormányzati portálon megjelent salátatörvény-tervezet egyik passzusa szerint ugyanis "a beutalási rendnél nem kell figyelembe venni a térséghatárt a nyugat-közép-magyarországi, az észak-közép-magyarországi és a dél-közép-magyarországi térségek Pest megyéhez és Budapesthez tartozó területei tekintetében" - írja a Napi Gazdaság.

A Semmelweis terv egyik alappillére a térségi ellátásszervezés, ami azt jelenti, hogy a lakosság a nyolc térség határain belül jogosult igénybe venni egészségügyi ellátást (ez hozzávetőlegesen 1,2 millió lakosonkénti felosztást jelent). A rendelkezés a szolgáltatáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségét hivatott oldani.

A törvénytervezetben foglaltak szerint Budapesten és Pest megyében maradhat az egészségügyért felelős államtitkár által "betegutak dzsungeleként" emlegetett beutalási rend. A Napi Gazdaság kérdésére, hogy ez nem jelent-e visszalépést a Semmelweis tervhez képest, sem az egészségügyért felelős tárca, sem a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfej-lesztési Intézet (GYEMSZI) nem válaszolt hivatalosan.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke azonban a KÓRHÁZ szaklapnak adott interjúban elmondta, az országnak alapszervezettségében két egészségügyi rendszere van.  A vidéki szervezetben világosak a hierarchikus viszonyok, ezért a struktúra átrendezése könynyen néven nevezi a dolgokat. Budapest és környéke azonban kétféle modell között vajúdott az elmúlt évtizedekben, az új egészségpolitika célja azonban, hogy ne a tulajdonosi érdekek, hanem az a 3-4 millió ember legyen a kiindulópont, akik valamiért itt találják meg az ízlésük szerinti ellátást. Velkey szerint ebben az esetben a fővárost és környékét globálisan kell rendszerbe foglalni. Velkey szerint a vidéki ellátásszervezés az év derekára ha nem is lesz kész, de legalább mederbe kerül. Onnantól kezdve még lesz elég energia, idő a főváros környéki rendszerre koncentrálni - idézi a lap.

Az ellátásszervezés mellett homályos pont a kapacitásátrendezés is. A hivatalos kommunikáció az ellátórendszer 5 százalékos karcsúsításáról szól, egy, a kórházszövetség legutóbbi kongresz-szusán elhangzott előadás szerint azonban a fekvőbeteg-ellátás 15,1 százalékában szűnik meg az aktív ellátás, további 14 százalékot pedig a kapacitáscsökkenés, integráció és profiltisztítás érint.  A megszűnő aktív ágyakon gyógyulók sorsával kapcsolatban Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta, részben a járóbeteg-, részben az egynapos ellátásban, részben pedig a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező intézményekben gyógyulhatnak tovább, a finanszírozás ugyanis a feladatokkal együtt megy tovább. Így persze nem keletkezik megtakarítás a struktúraátalakításból az orvosok béremelésére, de az ehhez szükséges 15−30 milliárdot máshol is meg lehet találni a költségvetésben − állították egybehangzóan forrásaink.