Chipsadó: nem mér egyenlően és a bevételt se hozza

A neta bevezetése óta eltelt hat hónap alatt közel egyharmadával, 1,4 ezer tonnával csökkent a sós snack értékesítése Magyarországon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011 utolsó és 2012 első negyedévét összesítő adataiból az is kiolvasható, hogy az energiaital-piac 45 százaléka is „eltűnt". De ez utóbbi inkább azt jelzi, hogy az élénkítő italok gyártói bújtak ki a legügyesebben a neta megfizetése alól - írta a HVG.

Ahhoz képest, hogy a tavaly szeptemberben bevezetett - és januárban máris egy komoly ráncfelvarráson átesett - chipsadóból származó bevételeket az egészségügyi dolgozók bérrendezésére akarták fordítani, a pénzek meglehetősen lassan csordogálnak be a NAV adatai szerint. Pedig míg tavaly 42 ezer, az idén már 86 ezer egészségügyi dolgozó várja, hogy a bérpótlékok kifizetésére használják fel a neta nagy részét.
Tavaly a bevezetést követő első három hónapban a 2011-re vonatkozó 5 milliárd forintos prognózisból némi kozmetikázás után 4,698 milliárd forint bevétel teljesült. Az elkövetkezőkre nézve azonban nem sok jót sejtet, hogy 2012 első negyedévében az előirányzott 20 milliárd forintból mindössze 4,438 milliárd folyt be. Ez annak ellenére kevesebb az első negyedévi adatnál, hogy közben az adózás alá vont termékek körét is bővítették.

Az eddigi adatokból kiolvasható, hogy a megadóztatott élelmiszer-termelők egy része (lényegében minden olyan gyártó, akinek a termékei a törvényben megállapított értékhatárok közelében voltak) vagy komoly lobbizással (mint a pékek) vagy a receptúrák átalakításával (mint az üdítő- és energiaital-gyártók) képes volt jelentősen csökkenteni a neta okozta veszteségét. Ezeknek a gyártóknak mindez úgy sikerült, hogy a termékek édessége, sóssága vagy frissítő-élénkítő hatása alig észrevehetően változott. Viszont a neta által ténylegesen sújtott termékek, melyeken nem segíthetett a receptúramódosítás, jelentős piacvesztést szenvedtek el.

Folytatás a HVG.Hu-n