• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Csak mítosz, hogy 8 órát kell aludni egyhuzamban

Lapszemle Forrás: HVG Online

Gyakran aggódunk, ha az éjszaka közepén felébredünk, pedig lehet, hogy ez egyáltalán nem rossz.

Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a nyolcórányi alvás nem feltétlenül szükséges. Elődeink például két szakaszra osztották az alvást. Még ma is sok orvos tévesen sulykolja betegei fejébe azt a nézetet, miszerint nyolc óra alvásra van szükségünk ahhoz, hogy reggel pihenten ébredjünk. Ma alvászavarnak gondoljuk azt, ami korábban teljesen természetes volt – írja a BBC összeállítása nyomán a HVG – online.

Roger Ekirch történész 16 évet szánt arra, hogy kiderítse a korábbi századok alvási szokásait. Eredményeinek publikálásakor érdekes bizonyítékokat tárt a nyilvánosság elé arra vonatkozóan, hogyan és mennyi időt töltöttek az ágyban elődeink.

Az egyik legérdekesebb „felfedezése", hogy az emberek két részre osztották az éjszakai alvást. A néhány órán át tartó első álmot ébrenléti, „figyelő" szakasz követte, ezalatt lehetett imádkozni, esetleg beszélgetni. Vagy ahogy egy 16. századi francia orvosi kézikönyv megfogalmazta a pároknak: nem az este a legalkalmasabb az együttlétre egy fárasztó munkanap után, sokkal több örömöt szerezhetnek egymásnak az úgynevezett első alvás után, amikor már pihentek néhány órát. Aztán átadhatták magukat a második, úgynevezett reggeli alvásnak.

A történész úgy véli: a fellelt történelmi utalások szerint a két szakaszra osztott alvás a 17. században kezdett eltűnni. Előbb a városi, felsőbb osztályokban, majd beszivárgott a társadalom többi rétegeibe is. Mindaddig nem volt divatos éjszakázni – még azok körében sem, akiknek futotta gyertyára –, kivételt jelentettek persze a bűnözők, prostituált, iszákosok. Az éjszakai közvilágítás megjelenésével pedig egycsapásra legitimmé vált az éjszakai társadalmi élet.

1684-ben Párizs volt az első európai város, ahol megjelent az éjszakai közvilágítás, a század végére aztán több mint 50 város követte példáját. Hirtelen időpocsékolásnak tűnt az egész éjszakát az ágyban tölteni. Az idő tudatosabb felhasználását pedig az ipari forradalom csak elősegítette.

Az 1920-as években pedig már szinte ismeretlen volt az első és második álom gyakorlása. De ma is úgy tűnik, a legtöbb ember eléggé jól alkalmazkodott a 8 órás alváshoz.

Ekirch hisz abban, hogy az alvási problémák gyökerei abban is keresendők, hogy eltérő igényeink vannak az alvással kapcsolatban, mégis egységes időt akarnak mindenkire rákényszeríteni, de a mindenütt jelen lévő mesterséges fény is összezavarhatja belső óránkat.

A cikkben megszólaló szakértők elmondták: semmi okunk pánikolni, ha éjszaka felébredünk, és úgy érezzük, nem tudunk azonnal visszaaludni. Ne stresszeljük magunkat, mert az végképp ellehetetleníti a hátralévő nyugodt pihenést. Gondoljunk elődeinkre, és arra, hogy az is jó dolog, ha csak fekszünk az ágyon.