Az utazással együtt járó veszélyek azóta fenyegetik az embert, mióta elhagyta a barlangját.
Dübörög a turistaszezon, aki csak teheti rövidebb-hosszabb vakációra indul. De tisztában vagyunk-e az utazások egészségügyi kockázataival, a ránk leselkedő veszélyekkel? Vajon miért sírnak a csecsemők a repülőn, s miért nem szenvednek a hegyi betegségtől az indiánok? Többek között ezeket a kérdéseket is feltette a Szabad Föld – online Dr. Felkai Péternek, az utazásorvostan szakértőjének.
Az utazással együtt járó veszélyek azóta fenyegetik az embert, mióta elhagyta a barlangját – gondoljunk az időjárás szeszélyeire, az ellenségek, a vadállatok támadásaira, az ismeretlen vidékek fertőzéseire –, az utazásorvostan mégis nagyon fiatal területe az orvostudománynak. E témában az első előadást 2004-ben tartották a Debreceni Egyetemen, s a kontinens első utazás-orvostani tanszéke is ott alakult meg – mondta Felkai doktor.
A fertőző betegségek ellen a leghatékonyabb oltalom a védőoltás, de csak kevés kór ellen létezik vakcina. A többit fokozott személyi higiéniával, az ételben-italban való óvatossággal háríthatjuk el – magyarázza Felkai doktor, aki szerint – főként, ha trópusi éghajlaton kalandozunk – csupán négy F-et kell betartanunk.
Fejtsük le a héját: ez vonatkozik a zöldségekre és gyümölcsökre, amelyeket nem elég megmosni, hiszen a víz is fertőzhet. A banán belseje például teljesen biztonságos, mint ahogyan a narancsé is.
Forraljuk fel: vizet a csapból sohasem szabad inni, csak lezárt, eredeti csomagolású palackból.
Főzzük meg: valamennyi nyersen kínált étel veszélyes lehet.
Felejtsük el: a talán legfontosabb „F" akkor lép érvénybe, ha az előző három közül egyik sem megoldható. Például bármennyire is kínálja magát a fagylalt, ha nem tudjuk, milyen vízből készült, válasszuk helyette az előre csomagolt jégkrémet.