Drágul a betegélelmezés

A jelenleginek a másfélszeresét is betegélelmezésre költhetik a kórházak, ha hatályba lép a jobb minőségű kórházi kosztot is előíró közétkeztetési rendelet. A többletforrásigény összességében milliárdos nagyságrendű – írja a Világgazdaság Online.

Legalább fél liter tejet vagy tejterméket, négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert kell biztosítani a közétkeztetésben részt vevő, így a kórházban fekvő betegeknek is tíz nap átlagában a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi rendelet tervezete szerint. Mégpedig a jelenlegi tisztifőorvosi ajánlással szemben kötelező jelleggel.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke szerint a rendelet hatalmas lépést jelent az egészséges táplálkozás felé. Hiszen míg most csak minimális mennyiségben kapnak a kórházban fekvők gyümölcsöt, zöldséget és színhúst, a tervezet szerint tíz nap alatt legalább hatszor kellene húst, egyszer halat, tízszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket, és minimum kétszer olajos magvakat kapniuk. Jelenleg a legjobb esetben is a majdani előírások 60 százalékát tudják biztosítani az intézmények – mondta Kubányi Jolán.

Ez pedig nem fog változni, ha az intézmények nem tudnak több pénzt költeni a betegélelmezésre, mert az elvárások teljesíthetetlenek a jelenlegi normákból. Ma az egészségügyi intézmények átlagosan napi 500 forintot költenek egy beteg élelmezésére, de van, ahol a norma még a 400 forintot sem éri el. Ennyiből kell kigazdálkodni egy beteg ötszöri étkezését. Az MDOSZ számításai szerint ugyanakkor egy, a készülő rendelet alapján összeállított normál napi étrend költsége eléri a 700 forintot.

A szakember szerint annak érdekében, hogy az egészséges közétkeztetés ne csupán szlogen legyen, meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételeket is. Mint fogalmazott, fontos lenne, hogy központilag határozzák meg a közétkeztetési normákat, amire a fekvőbeteg-intézmények tekintetében legutóbb még 2008-ban volt példa, akkor 550 forintban határozták meg a napi keretet. Jelenleg viszont minden kórház saját hatáskörben dönti el, hogy mennyit fordít erre a célra, holott az államosított intézményi rendszerben ennek egységesítése is célszerű lenne. Az MDOSZ azt is felvetette, hogy esetleg kapjanak áfakedvezményt a közétkeztetésben résztvevő ellátó cégek.

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége is azt javasolta, hogy alakítsanak ki kötelezően alkalmazandó hatósági normát, azaz vezessenek be egységárat, hogy biztosítani tudják az elvárt színvonalat. A rendelettervezettel kapcsolatos egyeztetéseken az is felvetődött, hogy január elsejétől még csak a bölcsődékben és az óvodáknál szigorítanák az előírásokat.

A rendelet halasztott hatályba léptetését az is indokolhatja, hogy a kórházélelmezés a kórházak költségvetésének 5 százalékát is elérheti. Ez pedig, egy átlagos, évi 1,5 milliárd forintból gazdálkodó kórházat alapul véve, azt jelenti, hogy csak az egészségügyben összességében milliárdos nagyságrendű a rendelet többletforrásigénye.