Drogstratégia: Egybevágó civil kritika

Az augusztus végén nyilvánosságra hozott tervet egy szakmai munkacsoport készítette, a kormány szerint ugyanis az előző, 2009-ben elfogadott stratégia vállalhatatlan volt, a korábbi drogpolitika megbukott. Ezt többek között azzal indokolták, hogy Magyarország tranzitországból célország lett, az első szerhasználat egyre fiatalabb korban következik be, a hepatitis-fertőzések száma nő, a dílerek egy része pedig magát fogyasztónak kiadva csúszik ki a törvény kezei közül.

A kormány arra kérte a szakmai szervezeteket, hogy szeptember 23-ig véleményezzék az új drogstratégia tervezetét. A civilek most elkészült kritikái egybevágnak, szinte minden szervezet ugyanazokat a hibákat rója fel a készítőknek.

A Magyar Addiktológiai Társaság szerint a korábbi drogstratégia elutasítása nem volt szakmailag indokolt, ugyanakkor tudomásul veszik, hogy „a politikai megrendelés egy új szakmapolitikai dokumentum létrehozását tette szükségessé". Ami az elterelés (büntetés helyett kezelés) választását illeti, az új tervezet csak bizonyos törvényi garanciák beiktatásával (például együttműködés a hatóságokkal, bűnügyi költségekmegtérítése) adná meg a fogyasztóknak.

A Magyar Addiktológiai Társaság szerint azonban a kábítószerrel való visszaélések számának csökkenését nem a büntetések elrettentő mivolta fogja előmozdítani. Álláspontjuk szerint a tervezetből „fájóan hiányzik" az ártalomcsökkentés problémaköre, vagyis amikor olyan függőket kezelnek, próbálnak minél jobb állapotban tartani, akik egyelőre nem tudnak felhagyni a szerhasználattal. Emlékeztetnek arra, hogy ennek elsúlytalanítása nem illeszkedik az uniós gyakorlathoz, nem reflektál a korszerű tudományos tapasztalatokra, nem szolgálja a problémás droghasználók felépülését.

Ezt tartja a tervezet egyik legnagyobb hibájának a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány is. - A tervezet még az ártalomcsökkentés kifejezést is kerüli, pedig ezek a programok, mint például a tűcsere, a kezelésbe kerülés első állomásai - mondja a Népszabadságnak Barna Erika, a Kék Pont munkatársa. Hozzáteszi: azok az emberek, akiknek nincsen semmilyen kapcsolata az egészségüggyel, az ártalomcsökkentés révén kerülnek az ellátórendszerbe, ez esetleges későbbi felépülésük első állomása.

Nem az új drogstratégiára
A Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (MADRISZ) „jelentős mértékben eltérő szemléleti megközelítést javasol és kéri a tervezetnek alapvető pontokon való átfogalmazását". Az Ártalomcsökkentők Közhasznú Szakmai Egyesülete (ÁSZ) „sajnálatosnak tartja, hogy a nemzeti drogstratégia tervezete visszatért a zéró tolerancia megközelítéshez, míg háttérbe szorította az ártalomcsökkentés szemléletét és gyakorlatát" - idézi a Népszava.

A TASZ véleménye