• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egészségügy: számháború sújtotta övezet

Lapszemle Forrás: Népszava Online

Az ápolók, szakápolók többsége nyugdíj helyett inkább a munkát választaná.

Idén a kötelező nyugdíjazás szabálya 6500 egészségügyi dolgozót, illetve státuszt érint, ám az már az eddig beérkezett 2073 nyilatkozatból is egyértelmű: sokakat elveszít az ágazat az Orbán-kormány döntése nyomán. Közülük ugyanis mindössze 1555-en választották a munkát a nyugdíjuk helyett, míg 518 esetben a dolgozó nem kért mentességet. Az intézményvezetők persze ilyenkor is jelezhetik, hogy fenntartanák a státuszt, azaz megpróbálnának új embert felvenni a kabinet által nyugdíjba kényszerített dolgozó helyett, ám rengeteg a meghirdetett álláshely ezek nélkül is, így aligha lesz utánpótlás - írja a Népszava.

Egyelőre nem tudni, mikor közöl a szaktárca végleges adatokat, hiszen például a közoktatás területén már tudni lehet: az idén érintett, összesen több mint 3700 pedagógus közül mindössze 830-an kérték a kormánydöntés alóli mentességüket.

Eközben újabb csapás érheti az egészségügyi dolgozókat az ígért béremelés fedezetének hiánya miatt. A helyzet kezd kísértetiesen hasonlítani a tavalyihoz, hiszen akkor is állították: megvan a fedezet, aztán kiderült, nemhogy a népegészségügyi termékdíjból nem folyt be a várt összeg, de még a járó- és fekvőbeteg-ellátás normatíváját is csökkentette a kabinet, hogy kifizesse a minimális emelést az érintett dolgozóknak. Ráadásul sokan kimaradtak, sőt, az elosztás is okozott némi elégedetlenséget, a szakmai szervezetek pedig leginkább azt kifogásolták: az alapbért nem változtatták meg az emeléssel, az csak illetménykiegészítésként járt. Csakhogy az orvosi, szakdolgozói jövedelem jelentős része (körülbelül a fele) pótlékokból áll, amelyeket nem emelték.

Mindenesetre idén március 7-én kezdődnek a tárgyalások az emeléssel kapcsolatban, amire a szakdolgozói kamara közlése szerint égető szükség is van, hiszen az ápolóhiányt tovább súlyosbítja a 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulók kiesése, tetézi a helyzetet a szakdolgozók elvándorlása, amely már a kisebb kórházakat is súlyosan érinti. Ugyanezen az álláspontja az orvosi kamarának is, ám Szócska Miklós egészségügyi államtitkár mindeddig semmiféle összegszerű ígéretet nem tett számukra - írja a lap, amelyik Havas Szófia kommentárját is közli.