• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egy pillanatra sem adták fel a szervátültetés után

Lapszemle Forrás: szoljon.hu

Senki nem mondaná meg Editről és Marcsiról, hogy veseátültetésen estek át.

Senki nem mondaná meg Editről és Marcsiról, hogy veseátültetésen estek át. A két hölgy minden korábbi nehézség ellenére pozitív szemlélettel éli a mindennapjait. Egy bowlingteremben meséltek a Szoljon.hu-nak.

– Új életet kezdtem kétszer is. Először 1996-ban, majd április elsején lesz pontosan tizenegy éve, hogy másodjára is átestem veseátültetésen – mondta mosolyogva a szolnoki Lukács AlajosnéEdit.  - Édesapámnak rengeteg járgánya volt és imádtam motorozni. Szüleim azonban hiába figyelmeztettek, hogy öltözzek fel a hűvös időben, nem fogadtam szót és megfázott a vesém. A hetedik-nyolcadik osztályt szinte végig a kórházban töltöttem. Az orvosok már akkor figyelmeztettek: a betegségem nem gyógyítható. Évtizedeken keresztül jártam ellenőrzésre, de végül jött az elkerülhetetlen dolog, a dialízis. Harminchat éves koromban, karácsony szenteste előtt egy nappal kerültem gépre. Hetente kétszer négy órában jártam dialízis kezelésre, ezzel tartottak életben. Aztán fél évvel később, 1996. június 19-én, este tizenegy órakor csengettek. Alig akartam hinni a szememnek, amikor láttam, értem jött a mentő – meséli.(...)

- Én hét éve estem át szervátültetésen, mondhatni kisiskolás vagyok - veszi árt a szót Czakóné Szabó Marika, akit huszonhét esztendős korában, egy munkahelyi rutinvizsgálatot követően küldték el kivizsgálásra, mely során megállapították súlyos betegségét.

– Emlékszem, csak ültem a régi Tüdőkórház folyosóján, néztem a dialízisre járó betegeket és nem tudtam elhinni, hogy rám is ez vár majd – mesélte. – Szerencsére aztán a gépi dializálás helyett egy humánusabb, másfajta kezelést választhattam. A családom, a barátaink, a szomszédaink mindvégig támogattak, amit köszönök nekik – folytatta. – Másfél év elteltével kaptam vesét, ami egy nagyobb problémát követően ma is jól működik. Az új vesével új életet is kaptam, kinyíltam, mint egy rózsabimbó. Nyitottabb vagyok a világra, élni akarok, hiszen bőven van még mit tennem itt a földön... Edit és Marcsi története a Szoljon.hu -n olvasható.