Egyelőre csak ködös ígéret a béremelés?

A kormány elsősorban az ellátórendszer átalakításával elérhető megtakarításokból és alternatív forrásokból - például a hamburgeradóból - fedezné az egészségügyi dolgozók béremelését, az érintettek azonban ezt csak ködös ígéretnek tartják – tájékoztat a Magyar Nemzet.

A Semmelweis-terv értelmében térségi egységekre épülő ellátórendszer és új egészségszervezési intézményrendszer jön létre Magyarországon. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott: megtakarítást remélnek többek között a csoportos közbeszerzési eljárásoktól és gyógyszerbeszerzésektől vagy éppen az energiaellátás központosításától. A felszabaduló forrásokat az egészségügyben főként a bérhelyzet javítására kell fordítani. A béremelés konkrétumait firtató kérdésre Szócska Miklós csak annyit mondott: „dolgozunk rajta, ehhez alternatív forrásokat is kell találni, az egyik elem a népegészségügyi termékdíj, közkeletű nevén a hamburgeradó lehet, amelynek bevezetése szinte biztossá vált". -

Bizonytalan és kiszámíthatatlan ez az ígéret. Mind a megvalósulás időpontját, mind pedig a mértékét illetően - fogalmazott Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. Hangsúlyozta: nem ködös tervekre, hanem január elsejétől érdemi, kiszámítható béremelésre van szükség. A hatékonyság javulásából az államtitkár szerint is csak 10-20 milliárd forintos megtakarítás várható, amelyből nem lehet olyan mértékű emelést végrehajtani, amely képes lehet itthon tartani az orvosokat. A béremelés forrásaként esetlegesen megjelölt hamburgeradó pedig szintén bizonytalan - nem tudni milyen mértékű lenne, s mely élelmiszerekre vonatkozna -, ráadásul még a bevezetéséről sincs döntés.

Papp Magor megjegyezte: nem zajlott érdemi egyeztetés köztük és a kormány között azóta, hogy bejelentették: tömegesen helyezik letétbe felmondólevelüket, amelyeket akkor „élesítenek", ha év végéig nem sikerül megállapodniuk a kabinettel a bérrendezésről. Közölte: a felmondólevelek folyamatosan érkeznek, de a számukról egyelőre nem adott tájékoztatást.

- Nincs a rendszerben olyan mértékű tartalék, amelyből érdemi béremelést lehetne adni az egészségügyi dolgozóknak - reagált Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Mint mondta: ráadásul semmi sem kötelezi a munkáltatókat arra, hogy az esetleges megtakarítást a fizetések emelésére fordítsák. Így például intézményük meglévő adósságait is kifizethetik ebből - tette hozzá. Éger István szerint olyan forrásra van szükség, amelyből a kormány által garantált, előre látható mértékű, érdemi egzisztenciajavulást eredményező béremelés adható.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy a rendszer átalakítása a hatékonyság növelésére irányul, s ebből megtakarítás származhat. De tudomásul kell venni, hogy jelenleg is minimálisan 33 milliárd forint a fekvőbeteg-ellátó intézmények adóssága, s így valószínűsíthető, hogy a pénz ennek kifizetésére menne el. Ezért szerinte a Széll Kálmán-tervben szereplő, a gyógyszerpiacot érintő, három év alatt 120 milliárd forintot kitevő megtakarítás jelenthetne pluszforrást a béremelésre. Ezt kellene visszaforgatni a rendszerbe - mondta -, erre vonatkozó javaslatukat már el is küldték a kormánynak.