• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Egyre több a császármetszés

Lapszemle Forrás: hirado.hu

Nemcsak Magyarországon, szerte a világon általános tendencia, hogy növekszik a császármetszések száma.

Ideális esetben 15 százalék az indokolt császármetszések aránya az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint. Ehhez képest Mexikóban és Törökországban a szülések körülbelül fele végződik császármetszéssel, Olaszországban és Portugáliában pedig 40 százalék ez az arány – derült ki egy 2011-es felmérésből. Magyarország a 7. helyen állt a két évvel ezelőtti rangsorban, akkor a szülések 34,5 százalékában alkalmaztak császármetszést, tavaly azonban ez az arány már meghaladta a 35 százalékot – mondta a Kossuth Rádió 180 perc műsorában Varró Gabriella, a Születésház Egyesület szakmai vezetője - írja a hirado.hu.

A szociológus utalt rá: évente fél-egy százalékkal növekszik az arány, és nemcsak Magyarországra jellemző, hanem általános a tendencia. Varró Gabriella szavai szerint egyre inkább úgy kezelik a szülést, mint egy betegséget, pedig nem az. Háttérbe szorulnak a természetes, alternatív módszerek, és előtérbe kerülnek a műszeres beavatkozások. Nagyon jelentős befolyásoló tényező az is, hogy „van egy erős strukturális nyomás az orvosokon", futószalagon, szinte gyárszerűen zajlanak a szülések, és nem minden esetben van ideje az orvosnak kivárni a vajúdás természetesen hosszú folyamatát – sorolta.

Az egyes kórházakra jellemző eltérő számokat magyarázhatja, ha az adott intézményben koraszülött osztály is működik a szülészet mellett, és emiatt ott több a komplikáció – mondta a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa. Belics Zorán rámutatott: az orvosoknak társadalmi elvárásokat és az egészségügyi szempontokat, kockázatokat is mérlegelniük kell, amikor a császármetszés mellett döntenek.

20-30 éve elfogadható volt, ma már nem, hogy egy újszülött vagy az édesanya bármilyen károsodást szenvedjen a szülés során. Az orvosok a biztonságosság mellett döntenek, a szülész-nőgyógyász egy családért felel, ha bárki károsodik, az az egész családra, társadalom kihat – fogalmazott.

Belics Zorán kifejtette: történtek és történnek próbálkozások a császármetszések számának csökkentésére, az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ezzel sokszor indokolatlan kockázatokat vállalnak az orvosok, nőtt a szövődmények száma, illetve több per indult a szülészek ellen. A fő szempont a biztonság, amelyre az először szülő nők egyre magasabb életkora, az egyre gyakoribb ikerterhességek, illetve az egyéb egészségügyi tényezők mellett törekedniük kell az orvosoknak – hangzott el a Kossuth Rádióban.