A rendelőintézetek mindennapjai is elképzelhetetlenek közreműködök nélkül.
Egyre nagyobb számban kényszerülnek külsős orvosokat igénybe venni a betegellátás biztosításához a kórházak. A közreműködői szerződések száma összességében már 2013-ban is meghaladta a 7200-at, 2014-re azonban már 8800-nál is több ilyen élt - írta a magyaridők.hu.
A közreműködői szerződések egyik része valamilyen szolgáltatásra szól, a másik részét pedig orvosokkal kötik, akik vállalkozóként a közalkalmazotti fizetésnél magasabb bevételre tudnak szert tenni. Mindkét eset hátterében az egészségügyi forráshiány áll: a nagy értékű diagnosztikai eszközöket nemcsak megvásárolni, de működtetni, szervizelni is jelentős kiadás, az orvosok esetében pedig a kórházak, a szakrendelők kénytelenek igazodni a piaci viszonyokhoz, és szerződéssel (is) foglalkoztatni doktorokat. A kórházak és a szakrendelők e foglalkoztatási forma nélkül nem tudnák kiállítani az ügyeleteket úgy, hogy az orvosok munkavégzésére vonatkozó uniós foglalkoztatási időkorlátot is betartsák.
Ezt igazolja, hogy az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adatai szerint 2014-ben 2,6 milliárd forintot fizettek ki ügyeletre közreműködői díjként a kórházak az orvosoknak. A közreműködői kifizetések statisztikái alapján a kórházak, szakrendelők különösen belgyógyász, aneszteziológus, sebész, patológus, traumatológus, szülész-nőgyógyász, bőrgyógyász, csecsemő- és gyerekgyógyász, kardiológus, pszichiáter, fül-orr-gégész és sürgősségi szakembereket kénytelenek a legnagyobb számban külsősként foglalkoztatni. További részletek a teljes cikkben
A Magyar Kórházszövetség elnökének véleménye a jelenségről - az Inforádión