A bíróságok egyre magasabb, immáron a százmilliós tételhez közelítő kártérítéseket ítélnek meg.
Műtét során a betegben felejtett gézcsík, elnézett diagnózis, elcserélt infúzió, kórházi fertőzés – súlyos, olykor végzetes következményekkel járó hibák, tévedések, szakmai szabályszegések. Olyanok, amelyek a legnagyobb gondossággal sem küszöbölhetők ki százszázalékosan, és amelyek – úgy tűnik – a XXI. században, a legkorszerűbb orvosi technológia korában is az egészségügyi ellátás kockázatai közé fognak tartozni - írta a magyaridők.hu.
Az ilyen és hasonló ügyek miatt Magyarországon évente átlagosan mintegy 400-500 úgynevezett orvosi kártérítési pert indítanak.
Az állami irányítás alá vett kórházak körében készült legutóbbi, 2013-as felmérés szerint az intézményekben aktuálisan összesen 378 műhibaper zajlott.
A kórházi felelősségbiztosításokban annak ellenére sem történt előrelépés, hogy az intézmények döntő többsége immár állami kézben van, és mivel a költségvetésben nincs félretett pénz a műhibaügyekre, a kártérítéseket végső soron a gyógyításra szánt pénzből kell kigazdálkodniuk a kórházaknak.
Németh László, az állami kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója szerint a kártérítési ügyek a mindennapi orvosi tevékenységre is hatással vannak, a doktorok egyre inkább túlbiztosítják magukat. Ez pedig oda vezethet – és ezt már évek óta mondják a kórházigazgatók –, hogy az orvosok szükségtelen vizsgálatokkal és beavatkozásokkal igyekeznek körülbástyázni magukat arra az esetre, ha később esetleg beperelnék őket.