A fiatal német orvosgeneráció számára nem vonzók a hazai munkakörülmények, sokan külföldön keresnek állást.
Az orvosi ellátással kapcsolatos viták közepette kezdődött meg tegnap Kielben a német orvosok 114. kongresszusa. A fókuszban az orvosi ellátás számtalan hiányossága áll, kezdve a kórházak és klinikák személyzetével, a külföldre távozókkal, a vidéken jelentkező és számos térségben drámai méreteket öltő létszámhiánnyal.
Frank-Ulrich Montgomery, az orvosi kamara elnökhelyettese már a kongresszus előtt megállapította, a fiatal német orvosgeneráció számára nem vonzók a hazai munkakörülmények, ennek megfelelően közülük sokan külföldön keresnek állást. Mint mondta, „a tavalyi év során 3500 orvos hagyta el ismét az országot. Amennyiben ez így megy tovább, akkor húsz esztendő elteltével ötvenezer orvos hiányzik majd a kórházakból és rendelőkből". Egyben utalt arra, hogy az eltávozott német orvosok helyére került külföldi kollégák egy részének hiányos nyelvtudása veszélyezteti a kezelés biztonságát.
A kamara nagy reményekkel tekint az úgynevezett ellátási törvény kidolgozására, amely pozitívan befolyásolná az orvosok honorálását, a pillanatnyilag érvényes díjszabályzat ugyanis huszonöt éve nem változott, számtalan új orvosi kezelési módszer nem is szerepel a listán. A családi orvosok és rendelőik színvonala sem kielégítő, a nagyvárosokban, azok sűrűn lakott, központi negyedeiben túlkínálat mutatkozik. Annál nagyobb a hiány a vidéki településeken. A kisvárosok és falvak sok orvos szemében nem nyújtanak olyan általános életszínvonalat, mint amire ez a réteg vágyik. Különösen kritikus a helyzet a hajdani nyugatnémet-keletnémet határ mentén, ahol sem ipari, sem kereskedelmi gócpontok nem működnek.