Elhízik az egész világ, és ez csak az egyik baj

Az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett, hogy 2025-re a világ népességének fele elhízott lesz. A súlyfelesleghez szorosan vagy lazábban kapcsolódóan számtalan egyéb egészségügyi probléma is felmerül. Az enyhébb túlsúly még nem okoz problémát – mondta az InfoRádióban Halmy Eszter elhízásszakértő, hozzátéve: amikor már jelentősebb testzsírszövet-felszaporodás jön létre a szervezetben, anyagcsere-betegségről beszélünk. A 30 fölötti testtömegindex már elhízást jelent.

„Gyakorlatilag az egész világ elhízik” – jelentette ki a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. 2025-re már a világ népességének fele elhízott lesz. Szerinte ez az egészségügyi rendszerekre nagy feladatokat és terheket ró, mind a prevencióban, mind a kezelésben.

A hazánkban történt preventív intézkedéseknek köszönhetően megállt az elhízás mértékének növekedése, de még így is érinti a lakosság kétharmadát. Az elhízás következtében ugyanis számos további krónikus betegség is kialakulhat, így például a hipertónia, a kettes típusú diabétesz, valamint egyes szív- és daganatos betegségek. Emellett befolyásolja a munkaképességet és teljesítményt is.

A szakértő kiemelte: az európai lakosság a 40 évvel ezelőtti táplálékfelvételhez képest átlag 500 kilokalóriával többet fogyaszt naponta, több mint 5 órát ül, és a lakosság 42 százaléka semmit nem mozog. De a különböző környezeti hatások, a stressz-szint és genetika is fontos tényezők. Hozzátette: a kiemelkedően alacsony és magas súllyal született gyerekek általában elhíznak.

"A gének szerepet játszanak az elhízás kialakulásában, de az is igaz, hogy a napi kalóriabevitel 500 kcal-val nőtt" - mutatott rá dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapítója elnöke is. Hozzátette: az EU felnőtt lakosságának 42 százaléka mozgásszegény életmódot folytat, illetve egyáltalán nem végez mozgást, túl sokat ücsörög, napi 5 órát.

További részletek a riportban.