Ellátatlanul maradnak a magyar betegek?

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, uniós forrásból 12 milliárd forintot költenek a szakorvosok, szakdolgozók támogatására. Szeptemberben írják ki a pályázatokat, 6 milliárd forint jut a szakképzésben résztvevő dolgozóknak, és 6 milliárd forint az intézményeknek, amelyeknek a helyettesítésekről kell gondoskodniuk. Az érintettek várhatóan még ebben az évben, valószínűleg az év vége felé hozzájuthatnak a pénzhez.

Azok az orvosok igényelhetnek támogatást, akik egy újabb szakvizsgát szeretnének megszerezni, de a szakdolgozók képzésére is jut.

- Az ösztöndíj feltétele, hogy a képzés után még legalább annyi ideig Magyarországon kell dolgoznia az érintettnek, amennyi ideig a támogatást kapta - mondta dr. Rédl Jenő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Orvosi Kamara elnöke.

- A rezidensekhez hasonlóan ők sem fogadhatnak el hálapénzt. Aki megszegi a feltételeket, azzal visszafizettetik a kapott összeget Magam és a kamara is, értékeljük a gesztust, a pozitív, megoldásra törekvő szándékot az egészségügyi államtitkárság részéről.
Azonban tisztában kell lenni azzal, és erre az országos kamara is többször rámutatott, hogy a részproblémák megoldása nem vezet eredményre.

Átfogó rendezésre van szükség az egészségügyben, hosszú távon kellene gondolkodni. A Magyar Orvosi Kamara élet-pályamodellt terjesztett elő. Érthető, hogy nincs pénz, viszont sürgős bérrendezésre, az egészségügyben dolgozók fizetésének legalább harmincszázalékos emelésére lenne szükség. Fel kellene zárkóztatni az egészségügyi ágazatot az uniós bérszintre. Ha nem lehet az uniós bérszínvonal száz százalékáig, hetvenszázalékos felzárkóztatással is megelégednének az orvosok. Rögzíteni kellene egy időpontot, és az államnak kötelezettséget kellene vállalnia, hogy addig az időpontig garantálja az uniós bérszínvonalat. Amennyiben ez megvalósul és a munkafeltételek is javulnak, kilátás van arra is, hogy itthon maradnak orvosaink. Ám, ha nem történnek változások az egészségügyben, nem lehet itt tartani a szakembereket – fejtette ki az elnök.

Véleménye szerint egy rendkívül erős alapellátásra lenne szükség, az abban dolgozó orvosok képzettségének pedig el kellene érnie azt a szintet, amely egy szűkített fekvőbeteg-ellátást tehermentesíthetne. A régi doktorok sebet varrtak, ficamot raktak helyre, szülést vezettek le. Olyan szakemberek kellenének most is az alapellátásban, akik elvégzik mindezt, és eleget tesznek a mai szakmai elvárásoknak. Ehhez azonban megfelelő asszisztencia és eszközök is szükségesek. Finanszírozás nélkül azonban elképzelhetetlen mindezt megvalósítani.