Elszegényedés vár az idősekre a kutató szerint

Hosszú távon mindenki jól jár vele, ha nem siet nyugdíjba, napi szinten azonban a legtöbben korán és sok pénzért hagynák abba a munkát. A magyar nyugdíjrendszer csak kis lélegzethez jut, mert ugyan egyharmaddal kevesebben mennek most nyugdíjba, mint három éve, de a Ratkó-nemzedék még aktív része is vágja már a centit. Gyerekeik alig vállaltak utódot, a 2030-as évek végétől drasztikusan csökken a nyugdíjkassza bevétele, alacsonyabb kezdőnyugdíjak és további korhatár-emelés várható – írja a Népszava – online.

A magyarhoz hasonló nyugdíjrendszerek hosszú távon mindig válságban vannak azokban az országokban, ahol tartósan kevés gyerek születik, az oktatási rendszer színvonala romlik és nagy az elvándorlás. A felosztó-kirovó rendszer legnagyobb kockázata, hogy azt tudják kifizetni az idős embereknek májusban, ami előző hónapban befolyt a kasszába az aktív dolgozók járulékaiból. Tehát, ha nem kezdjük el a felkészülést, akkor húsz év múlva a kisebb nemzedék befizetései nem lesznek elegendőek a nyugdíjasok eltartására.

Gál Róbert Iván, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint a most éppen csökkenő adatokból nem lehet arra következtetni, hogy hosszú távon rendeződik a nyugdíjkassza helyzete. Egyrészt az újonnan belépők átlagos nyugdíja meglehetősen magas, másrészt az következő négy-öt évben nyugdíjba megy a népes Ratkó-generáció. Ők azok, akiknek többnyire alig vannak tartalékaik, és nem áll mögöttük elégséges járulékfizető kapacitás. A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerbe nem léphettek be, aktív, járulékfizető gyerekeik pedig nincsenek elegendő létszámban.