• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Eltűnt épületek nyomában

Lapszemle MA 06:34 Forrás: vasarnap.hu
Eltűnt épületek nyomában

A Magyar Királyi II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika építészeti története.

A 19. század végére Budapest kórházai elavultak és az Orvosi Kar sem rendelkezett elegendő hellyel a fejlődéshez. E felismerés nyomán a magyar kormány nagyszabású egészségügyi fejlesztésbe kezdett, amely során két korszerű klinikai tömb létrehozását tűzte ki célul az orvosképzés és kutatás fellendítése érdekében, írja a vasarnap.hu

A belső klinikai tömb már épült, amikor 1895-ben újabb bővítés mellett döntöttek. Az eredeti tervek szerint a Ráday utca és az Üllői út közötti terület lett volna az építkezés helyszíne, azonban a magas telekárak miatt végül a Füvészkert mellett vásároltak ingatlant. Itt kapott helyet a II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, amely 1898 szeptemberében készült el. Az épületet Kauser József tervezte Tauffer Vilmos professzor szakmai elképzelései alapján. Ez lett az új klinikai tömb első megvalósult épülete, amely hosszú évtizedeken át szolgálta a budapesti anyákat és az újszülött gyermekeket.

Kauser József az egészségügyi építészet kiemelkedő alakja volt, aki számos jelentős budapesti kórház tervezésében vett részt. Munkái közé tartozik a Szent László Kórház, a Stomatológiai Klinika, valamint a Stefánia Szegény-gyermek Kórház. Az I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát is ő tervezte, amely a belső klinikai tömb részeként valósult meg.

Az épület historizáló stílusban épült, neogótikus és neoreneszánsz elemekkel. Szimetrikus elrendezését hangsúlyos rizalit, díszes bejárat és gazdag téglaarchitektúra jellemezte. Az ablaktípusok változatosak voltak: a földszinten egyenes záródású, az emeleteken félköríves nyílásokkal. A homlokzatot kő díszítések, dekoratív oromzatok, valamint magastetők tették impozánssá.

A teljes információ a cikkben.