Mielőtt távozna a Semmelweis éléről, Tulassay Tivadar Urbancsek Jánost tenné a nőgyógyászati klinika élére.
Új igazgatója lesz a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának, ez már biztos. Kérdés azonban, hogy a néhány hét múlva távozó rektor, Tulassay Tivadar – szembemenve a nőgyógyászelit szigorúan szakmai alapokon álló ellenkezésével – utolsó tetteként eléri-e még a volt heidelbergi kolléga, Urbancsek János kinevezését – írja a hétfői blikk.hu híre nyomán a Magyar Nemzet – online.
Felháborodás övezi Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetemről távozó rektor egyik fontos személyi döntését nőgyógyászberkekben. A II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika élére Tulassay – pályázat útján – azt az Urbancsek Jánost kérheti fel, akiről – a szakma szerint – közismert, az elmúlt 20 évben nem tevékenykedett a sürgősségi nőgyógyászatban, pedig ez alapvető szakmai követelmény volna e pozíció betöltéséhez, mint erre dr. Pál Attila, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke is felhívta a figyelmet a hétfői Blikkben. Az SE nőgyógyászati klinikája másfél millió lakos ellátásáért felelős, így a kiterjedt figyelem és aggódás megalapozott az ügyben.
Az I-es klinika közelmúltbéli pályázatánál még nem kellett akadémistának (MTA-doktornak) lenni az igazgatói poszt betöltéséhez, a II-es számú intézmény vezetésére kiírt pályázatba viszont – amit Tulassay Tivadar írt ki – szigorító elemként bekerült az akadémiai doktorátusi cím, ami viszont kizárta, hogy Urbancseken kívül más szakember aspiráljon. A pályázatkiíró persze feddhetetlen marad, hisz nem bizonyítható, hogy a pluszfeltétel milyen okból került a tenderbe. A nőgyógyászat professzorai szinte egyöntetűen utasítják vissza Urbancsek lehetséges kinevezését. Véleményük szerint Urbancsek hiába bír szakvizsgával, szakmai gyakorlatot nem szerzett, ami az egyetemi szmsz 6. pontjába ütközik.
Feketén-fehéren április 13-án derültek ki a dolgok, amikor a Szakmai Kollégium Szülészet-nőgyógyászati Tanácsadó Testülete összeült, hogy értékelje Urbancsek János pályázatát az ő jelenlétében. Prof. Bódis József a PTE részéről a pályázó alkalmasságáról azt közölte, Urbancsek az első olyan szülészet-nőgyógyászati tanszékvezető lenne, aki a szakterület „csak igen kis részét műveli". Prof. Pál Attila, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke ezt azzal bővítette ki, hogy a klinika igazgatójának akut esetekben át kell vennie egy műtétet, ezért kell kerülni erre nem képes igazgató kinevezését, nehogy veszélyeztetve legyenek a betegek. A tanácskozási joggal jelen lévő szakmai kollégiumi elnök, dr. Demeter János sem kevesebbet állított, mint hogy Urbancsek egyáltalán nem vett részt a nőgyógyász-társadalom életében, annak szereplőivel nem kommunikált, tanácskozásokon, kongresszusokon pedig egész egyszerűen nem jelent meg, szaktekintélynek így nem nevezhető.
Az utánuk felszólaló főorvosok további érveket hoztak Urbancsek alkalmatlanságára, illetve arra tettek utalást, hogy a rektor személyre szabta a pályázatot az egykori heidelbergi kolléga számára, nem törődve azzal a szabállyal sem, amely szerint a szakvizsga után 10 évet kötelező a műtőasztal mellett tölteni.
Mivel védekezhet Urbancsek János? A testület előtt felszólaló Urbancsek azt hangsúlyozta, igazgatóként ő inkább egy afféle koordinátori szerepben tűnne fel, a konkrét szakmai munkát 4 igazgatóhelyettesére támaszkodva végezné, ez a modell viszont hazánkban merőben szokatlan. Dr. Demeter viszont arról számolt be: Urbancsek modellátalakítási elképzelései – ezt magától a rektortól tudja – bírják Tulassay bizalmát. Aki nem ismeri a szakmát, az nem tud helyetteseket sem kinevezni, és nem tud felelősséget sem vállalni – vonható össze a kinevezést ellenzők álláspontja. Belegondolhatunk, hogyan fognak ennek „örülni" a műhibaperes ügyvédek, akik sok-sok adófizetői forintmilliót jogosan perelhetnek ki ügyfeleik számára. Urbancsek a szakmai kollégium előtti raporton azt is elmondta, ő inkább „nem a klasszikus értelemben vett szülészet-nőgyógyászatot vezető professzorként dolgozna, hanem a klinika profilját összefogó vezetőként".
Az mno.hu Urbancseket is szerette volna megszólaltatni a következő kérdésekkel: Mit gondol arról, amit a nőgyógyászati szakma krémje állít a 10 éves műtéti gyakorlat hiányáról?; Milyen modellben képzeli el a klinika működését?; Mi állhat szerinte az őt érintő kritikaáradat hátterében? – de a telefonhívásra a szakember először bemutatkozott, majd „kis türelmet" kért, és hallhatóan félretette a telefont. Másodjára azonban már nem tudtuk elérni a lap munkatársa.
Azon a bizonyos áprilisi napon a szakma szavazott is Urbancsek pályázatáról: a titkos voksolás eredménye szerint a 9 szavazó nőgyógyászprofesszor közül 7-en utasították el, hogy Urbancsek János legyen a nyugdíjazás miatt megüresedő II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatói székének következő birtokosa. Öt évvel ezelőtt az I-es számú klinika vezetésére is pályázott az 1985 óta ott tevékenykedő doktor, aki akkor simán alulmaradt a még „régi szabályok" szerinti versengésben – tette hozzá zárójeles megjegyzésként az mno.hu.
További kérdéses részletek a teljes cikkben