A négy budapesti mellett hiányoznak az országos endoszkópos centrumok, ahol biztosítani lehetne a szükséges eszközparkot és tudást.
A gasztroenterológia túlnőtt a belgyógyászat keretein, számos sebészeti és más manualitást magában foglaló szakmává vált, itt az ideje, hogy önálló diszciplína legyen – mondta a MedicalOnline-nak Molnár Tamás belgyógyász-gasztroenterológus, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság korábbi elnöke.
A kívülálló számára úgy tűnhet, hogy ahogyan a kardiológia, úgy a gasztroenterológia is kivált a belgyógyászatból, és önálló diszciplínaként működik, hiszen már klinikát is „kaptak” a Debreceni Egyetemen.
A debreceni tanszék tavalyi megnyitása jó hír, és példamutatásul szolgálhat a többi egyetem számára, de a gasztroenterológia önállósodása egyelőre csak a vajúdás időszakában tart idehaza. Bár szakmailag a magyar gasztroenterológia követi a nemzetközi standardokat, kollégáink bárhol megállják a helyüket a világban, azonban kevés olyan ország van, ahol hozzánk hasonlóan elavult a szakmai struktúra: másutt jóval korábban megtörtént a kiválás a belgyógyászatból, és már az endoszkópia, vagy a gyulladásos bélbetegségek lesznek önálló unitok.
Kevés a gasztroenterológiai osztály?
A gasztroenterológiai ellátás a belgyógyászati osztályokhoz, klinikákhoz kötötten lefedi valamennyi hazai régiót, de a négy budapesti mellett hiányoznak az országos endoszkópos centrumok, ahol biztosítani lehetne az egyre nagyobb számban végzett beavatkozásokhoz szükséges eszközparkot és tudást. Több a daganatos beteg, de nemcsak az organikus, hanem az olyan funkcionális gasztroenterológiai problémák is egyre nagyobb populációt érintenek, mint az irritábilis bélszindróma (IBS), vagy az átmeneti ételintoleranciák. Definiálni kellene az önálló gasztroenterológiai osztályok mibenlétét is, amire a szakmai társaság készen áll, és ha minderre lehetőséget kapunk, az a minőségjavulás nyomán a betegek javát szolgálná azzal együtt, hogy vonzóvá válna a szakterület a fiatal kollégáink számára is.
A szűrés elindításakor eszköz- és szakemberhiányról számolt be a szakma. Ezek rendeződtek azóta?
Immár 60 fölötti a centrumok száma, ahol zajlanak a szűrővizsgálatok, ezekbe maradéktalanul megérkeztek a tornyok és mosógépek, adottak a tárgyi feltételek. A műszeres diagnosztikát végző intézmények megkapják a diagnosztikus és szűrőcélú kolonoszkópia finanszírozása közötti különbözetet, amiből a szűrésben résztvevő orvosok és asszisztensek plusz juttatása származik, így a szükséges létszám is biztosított. Ha némi csúszással is, de mára elmondhatjuk, hogy a gasztroenterológus szakma és a szűrést koordináló központ is elvégezte a feladatát.
Hogyan állnak a szakmapolitikával az endoszkópos centrumok kérdésben?
Minden a centrumosítás szükségességét támasztja alá. A kisebb kórházakban lassan bedől az ellátás, hiszen a kollégáink nagy része nyugdíjhoz közelít, vagy már 65 év felett dolgozik. Kevés a fiatal, és a rezidensek többsége a megyei kórházakban, országos intézetekben, vagy a klinikai központokban akar elhelyezkedni. Kivárhatjuk, míg spontán lezajlik az általunk szorgalmazott folyamat, de ha megfelelően tudjuk koordinálni, akkor pozitív szaldóval zárhatnánk az átalakulást mind a szakma, mind a betegek részére. A centrumosítás, a minőségi ellátások ösztönzése most kiemelt szakmapolitikai cél, ebben nincs különbség az álláspontokban. A polémia inkább az önállóság mértékéről folyik. További részletek a teljes cikkben