Magyar kutatók vizsgálták a fukusimai szennyeződés terjedését, ami segít a védekezés tervezésében.
A fukusimai atomerőműben történt baleset a második legkomolyabb az emberiség történetében. A legsúlyosabb a Csernobilban lévő erőműben történt robbanás volt. Japánt öt évvel ezelőtt, 2011. március 11-én nagy erejű földrengés rázta meg, az igazi pusztítást azonban az ezt követő cunami okozta.A cunami súlyos üzemzavarok és balesetek egész sorozatát indította el a Fukusima Daiicsi atomerőműben. Három reaktorban történt zónaolvadás, négy reaktorblokk károsodott szerkezetileg. A balesetet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba sorolták be, ami nagyon súlyos balesetet jelent.
Komoly problémát jelentett, hogy az erőműből nagy mennyiségben jutott ki radioaktív anyag. A baleset után világszerte közel 200 mérőhelyen ki tudták mutatni az atomerőműből származó radioaktív anyagokat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem kutatóinak megjelent egy tanulmánya a radioaktív anyagok terjedésének modelljéről. A tanulmány a Nature Publishing Grouphoz tartozó Scientific Report nevű folyóiratban jelent meg - adta hírül az Index.hu.
A cikkben a modellezés eredményeit összevetették a valós mérési eredményekkel, és ezek igen jó egyezést mutattak. Munkájuk rámutat, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint, modell szimulációkkal nagyon pontosan előre lehet jelezni egy baleset során a levegőbe kerülő szennyezőanyagok útvonalát. Ez az első ilyen átfogó munka, amely modellezi a fukusimai atomerőműben történt baleset során a légkörbe került radioaktív anyagok terjedését.
Magyarországon a lakosság által elszenvedett dózis pedig az egészségügyi határértéknek mindössze 0,03 százaléka volt. Ráadásul az alacsony értékek közel voltak a műszerek méréshatárához, ami sok esetben már magában a mérésben is többszörös bizonytalanságot okozott. A teljes beszámoló