Érdekvédelem: Sztrájk nélkül nincs demokrácia

A sztrájktörvény módosítása nélkül a közösségi szolgáltatások egyetlen területén sem lehet belátható időn belül munkabeszüntetést szervezni, pedig érik a kormánnyal szembeni elégedetlenség az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátások területén és a közlekedési ágazatban is. 2016-ban választ kapunk, vajon hajlandó-e engedni a kormány és ha nem, a dolgozók bevállalják-e a jogellenes sztrájkokat, amivel állásukat kockáztatják - írta a népszava.

A sztrájkok elemzésével foglalkozó társadalomkutató azt mondja, nehéz belelátni a kormány fejébe, hogy mikor látja elérkezettnek az időt a szabályok enyhítésére, de Berki Erzsébet szerint jogszerű sztrájkot pokoli nehéz szervezni a még elégséges szolgáltatásra kötelezett közösségi szolgáltatások területén a sztrájktörvény módosítása nélkül. 2010 decemberében – azóta már megszokott módon - három nap alatt, a szakszervezetek tiltakozása ellenére fogadta el a parlament Fidesz-KDNP többsége az egyéni képviselői indítványként benyújtott sztrájktörvény-módosítást.

Volt némi felháborodás a sajtóban, de akkor még előtte voltunk számtalan, a demokratikus jogokat korlátozó kormányzati ötletnek, így még a munkavállalók egy része is úgy gondolta, van abban némi igazság, hogy véget kell vetni a vasutasok kiszámíthatatlan gördülő sztrájkjainak, ami miatt nem lehet előre tudni, be lehet-e jutni a munkahelyekre vagy sem. A szakszervezetek utólag hiába tiltakoztak a módosítás ellen, hamarosan mindenki számára világossá vált, hogy a nagy szolgáltató ágazatokban Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen sztrájkot szervezni.

Ahhoz, hogy a munkavállalók ismét élhessenek a sztrájkjoggal, a szakszervezeteknek, a munkaadóknak és a kormánynak közösen kellene új szabályozást alkotni a még elégséges szolgáltatásokról. Ma még az is bizonytalan, hogy melyek azok a tevékenységek, ahol ezt biztosítani kell, így a viták a munkaügyi bíróságokra kerülnek.
A kutató szerint a sztrájktörvény mellékletében fel kellene sorolni ezeket a tevékenységeket, mert most csak példaként szerepel a jogszabályban néhány, a lakosságot alapvetően érintő tevékenység.

A szakszervezetek összefogása, minél több új érdekvédelmi szervezet létrehozása teremthet olyan helyzetet, amikor egyszerre, egy időben szervezett országos akciók már képesek lesznek elgondolkodtatni a kormányt, hogy veszélyes következményei lehetnek annak a munkavállalókat semmibe vevő politikának, amit évek óta folytat.