Felháborodott az orvosi kamara

Ez utóbbi esetén fő szabály, hogy a munkáltató a kár ösz-szegének csak egy részét – legfeljebb egyszer a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 százalékát – átháríthatja a károkozó dolgozóra. A munka- vagy kollektív szerződésekben ettől eltérő mértékek is szerepelhetnek: előbbi szerint például 1,5 havi, míg az utóbbi szerint 6, vezetőknél pedig 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg is áthárítható a dolgozóra. A legfontosabb, hogy van felső korlát, szemben a szándékos károkozással, ahol a kár teljes összege megfizettethető a munkavállalóval.

Az Mtk. tervezett módosítása szerint megszűnne a két kategória közötti különbség, azaz a munkavállalóknak ezentúl nemcsak szándékos, hanem gondatlan károkozás esetén is korlátlan lenne a felelősségük – mondta Simon Tamás egészségüggyel foglalkozó ügyvéd. Ez az egészségügyi dolgozóknál akár hatalmas összegeket is jelenthet. Egy műhibaper esetén a kórház vagy annak biztosítója átháríthatná az orvosra a több tíz millió forintos kártérítést, kártalanítást – szögezte le a jogi képviselő.

Hozzátette: a műhibaperekben részt vevő felperes azonban nem járhat rosszul, hiszen nem a doktorral, hanem a fekvőbetegellátó intézménnyel áll jogi kapcsolatban. Tehát ha kártérítést vagy kártalanítást ítélnek meg neki, akkor azt az intézmény vagy a biztosítója köteles kifizetni, más kérdés, hogy aztán azt egy külön eljárásban továbbhárítja-e a munkavállalójára. A változás egyébként nemcsak az egészségügyben dolgozókra, hanem minden munkavállalóra érvényes lesz, és más szakmákban is előfordulhatnak nagy összegű káresemények. Simon Tamás
szerint ezzel a módosítással megteremtődik egy új piac, a dolgozói felelősségbiztosításé. Most is lehet ilyet kötni – például a közreműködőknél szokás –, ott ugyanis a kár összege már most is teljes mértékben áthárítható.

– Megdöbbentő, hogy a munkavállalóknak ezentúl nemcsak a szándékos károkozás esetén lesz korlátlan felelősségük, hanem a tervezet szerint a gondatlanul okozott kár esetén is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. – Gondoljunk csak arra – fogalmazott –, hogyan tudja majd egy orvos vagy ápoló a gondatlanság miatt bekövetkezett károkozása kapcsán felmerülő akár több tíz milliós kárt teljes egészében megtéríteni. Miből? – tette fel a kérdést Éger István. A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv szerint egy ilyen esettel nemcsak saját magát, hanem adott esetben örököseit, leszármazottait is totális csődbe vinné. Ezért az egészségügyben elképzelhetetlen, hogy a gondatlanul okozott kár megtérítését át lehessen hárítani az egészségügyi dolgozóra - szögezte le.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunk kérdésére úgy fogalmazott: jogosak az aggályok, valóban ez olvasható ki az Mtk. módosításának tervezetéből. Egy ilyen változás szerinte is elképzelhetetlen lenne az egészségügyben.

Az Mtk. módosítása nem csak ezen a ponton érintené rendkívül hátrányosan az egészségügyi dolgozókat. Mint arról a lap tegnap beszámolt: a tervezet szerint csökkentenék az éjszakai, és megszüntetnék a délutáni műszakpótlékot, ami drasztikus jövedelemkiesést eredményezne többek között az egészségügyi dolgozók jelentős részénél.

A szakmai szervezetek tiltakoznak, mert szerintük ezzel végérvényesen elnyomorítják például az ápolókat vagy a mentőket, és romba döntik az ellátórendszert. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy nyilatkozott: a jövedelemkiesés mértéke egyénenként változó, nagymértékben függ az illető munkarendjétől. Azoknál, akik sokat dolgoznak éjjel, drasztikus - akár 30-35 százalékos is - lehet a csökkenés. Érthetetlennek nevezte, hogy miközben a szaktárca - még ha vitatható formában is - némi bérkiegészítéshez próbálta juttatni az ágazat dolgozóit, egy másik módosítás akár több tízezer forintot is kivesz a zsebükből.