Félmilliárdért a veséjükbe látnak

A sötétben tapogatózás korszaka hamarosan lezárul – már ami az egészségügyben dolgozók adatait illeti –, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a GYEMSZI közös pályázattal félmilliárd forint uniós fejlesztési támogatást nyert. „A projekt legfőbb célja, hogy javaslatot nyújtson az egészségügyi dolgozók életútjának, pályamódosításának, személyes karrierjének támogatására, hogy előre jelezze a közép- és hosszú távú képzési szükségleteket, továbbá hogy hazánkat is bekapcsolja a nemzetközi kölcsönös információ- és adatszolgáltatásba" – idézi a minisztérium hivatalos közleményét a HVG cikke.

Nem kevés pénz, viszont szerény cél ez annak fényében, hogy hivatalból ma is több helyen gyűlnek információk az ágazat dolgozóiról. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a közfinanszírozott intézményben vagy háziorvosi praxisban tevékenykedő, receptet felíró valameny-nyi orvossal szerződést köt, amihez bekéri adataikat. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) reszortja a működési engedélyek kiadása, ennek megszerzéséhez minden bizonyítványt csatolni kell.

Az EEKH az orvosokról és a szakdolgozókról is vezet nyilvántartást, évente elemzést készít az ágazat munkaerőhelyzetéről. A bárki számára hozzáférhető internetes nyilvántartásból kiolvasható, ki milyen szakvizsgával, szakképesítéssel rendelkezik, és hol dolgozik. A kötelező kamarai tagság 2010-es visszaállítását követően az orvosi és a szakdolgozói hivatásrend is közel teljesnek mondja tagnyilvántartását: az előbbi 43 ezer orvost, utóbbi 100 ezer szakdolgozót írt össze.

Ha pedig ezek egyike sem volna elég megbízható, az egészségügyi intézmények a fizetések átutalásához havonta jelentik létszámadataikat a Magyar Államkincstárnak.

A kevesebb több lenne – ismerte fel még 2007-ben az akkori egészségügyi tárca. Ám hiába született meg az egységes nyilvántartást támogató kiemelt uniós projekt terve, az illetékes irányítóhatóság húzta az időt, a megrendelésért harcolók egyike sem tudott felülkerekedni, ahhoz viszont volt erejük, hogy konkurenseik győzelmét megakadályozzák. Ebben a közegben senki sem vállalja szívesen a döntés felelősségét, emiatt tényleg egy helyben topognak az informatikai projektek.

A munkavállalók adatai közhiteles nyilvántartásként kell hogy működjenek, amelyhez hozzáférhet az OEP vagy az ÁNTSZ is" – magyarázta Szege Zoltán, az egészségügyi államtitkárságon létrehozott eHealth Programiroda vezetője. A projekt sikere azon is múlhat, mennyire érdekeltek adataik frissítésében maguk a nyilvántartottak. Eddig nem volt túl erős a késztetés, hogy a változásokat azonnal és kérdezés nélkül jelentsék, a projekt költségvetésében pedig nem látszik olyan összeg, amivel az „adatbeszállítókat" honorálnák.

A két évig tartó munkában 24 dolgozót foglalkoztatnak – zömükben azokat, akik jelenleg is az EEKH, valamint a GYEMSZI nyilvántartási területén dolgoznak.

A bérköltségekre 190 millió forint jutna, az irodai berendezésekre, felszerelésekre, számítógépekre 32 millió, tanulmányok megrendelésére, szakértői díjakra pedig 133 milliót lehet kifizetni. Az önrész nélküli, teljes egészében uniós pénzből megvalósuló nyilvántartást 2019-ig életben kell tartani, erre 370 millió forintos kiadást tervezett be a minisztérium; ebből havi egymillió forint lesz az informatikus közalkalmazottinak aligha nevezhető bére.