Félnek az elszegényedéstől az egészségkárosodottak

Félő, hogy több százezer egészségkárosodott ember fog anyagilag teljesen ellehetetlenülni, ha a jelenlegi formájában fogadja el az országgyűlés a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó törvényjavaslatot – mondta Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke. Az úgynevezett rehabilitációs ellátás tervezett összege 27 600 és 46 000 forint között lesz, szemben a mostani, átlagosan 70 ezer forinttal. Az ellátást azonban kereső tevékenység esetén megszüntetik, így azokat, akik állapotuk miatt túlnyomó többségében csak nagyon alacsony keresetet biztosító, részmunkaidős állást képesek vállalni, tulajdonképpen büntetik, amiért dolgoznak.

Ugyanakkor az alacsony összegű rehabilitációs ellátás önmagában nem képes fedezni az egészségkárosodásból fakadó többletköltségeket, az álláskereséssel kapcsolatos költségekről már nem is szólva Szintén nagyon alacsonynak minősíti a szövetség a rokkantsági ellátás összegét is. Ez 27 600 és 138 000 forint között mozogna, a „plafon" összeget csak a legsúlyosabb állapotban lévő egészségkárosodottak kapnák meg.

Az úgynevezett III. csoportba (aki munkaképességét 50-79 százalékban vesztette el) soroltak - belőlük van a legtöbb - maximum 41 ezer forint körüli összeget kapnának. Ezt az összeget is megvonják tőle, ha a minimálbér 150 százalékánál magasabb jövedelmet kap három hónapnál hosszabb ideig. A MEOSZ számos változtatást javasolt a kormánynak, például a kereseti összeghatár eltörlését, vagy álláshoz jutás esetén 90 napos - ugyanis általában 3 hónapos a próbaidő - türelmi időt, mielőtt megvonják az ellátást. Hegedűs Lajos szerint nem sok reményre ad okot az sem, hogy a 2008-ban beindított rehabilitációs rendszer sem nevezhető sikeresnek, annak ellenére, hogy a rehabilitálandó munkavállalók teljes bérköltségét állja a Társadalmi Megújulás Operatív Program.