• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Ficzere Andrea arról, milyen állapotban vannak a kollégák?

Lapszemle 2021.05.04 Forrás: divany.hu
Ficzere Andrea arról, milyen állapotban vannak a kollégák?

Borzalmas ez az egész járvány, ugyanakkor a hatására kialakult összefogás sok-sok megható pillanatot hozott.

„Személyes felelősségemnek éreztem, hogy a hozzánk érkező felajánlásokat azokkal is megosszam, akik még inkább rászorulnak” – mondja dr. Ficzere Andrea orvos, a Fogjunk össze kezdeményezés megálmodója, aki még a járvány elején hozott létre többedmagával egy weboldalt, amelyen keresztül koordinálták az egészségügyi dolgozóknak szánt adományokat. Hova fejlődött a projekt? Milyen sikereket értek el eddig, és hol tartanak most? Mire lenne szüksége azoknak, akik ma is a frontvonalban küzdenek mindannyiunk egészségéért? Erről is kérdezte őt a dívány.hu.

Lassan 14 hónapja annak, hogy a WHO világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus terjedését. Ez az időszak a lakosság jelentős részét kimerítette, gondolom, ez hatványozottan érvényes a frontvonalban dolgozókra. Hogy látod, összességében milyen állapotban vannak a kollégáid?

Elfáradtak. Testileg is, lelkileg is. Nagyon nehéz és hosszú időszak volt ez, zömük pihenés nélkül vitte végig a több mint egy évet. Kevés az a terület, ahol tudtak valamennyit pihenni a kollégák. Ugyanakkor a járvány sok mindenre felhívta a figyelmet: például arra, hogy a magyar egészségügy nagyon jó színvonalú, a benne dolgozókat pedig érdemes tisztelni és szeretni. Nem egy kiszolgáló ágazatról beszélünk, hanem a magyar lakosságot védő nagyon fontos rendszerről – meg kell tehát becsülnünk a benne dolgozókat. Számos dolog átrendeződött az elmúlt egy évben. Sok beteg nem tudott ellátáshoz jutni, hanem sajnos várakozásra kényszerült, nagyszámú beteg viszont pont a Covid miatt került be az ellátórendszerbe, olyanok is, akik sosem gondolták volna magukról, hogy kórházban vagy járóbeteg-intézményben fogják kezelni őket.

Senki sem lehet biztos abban, hogy száz százalékig egészséges, és az is marad. A járvány sokakat (egészség)tudatosabbá tett, ami szerintem nagyon fontos dolog. Egyre többen érzik, hogy felelősek a saját egészségükért – azért, hogy ne kapják el a vírust, de azért is, hogy a többiekre vigyázzanak (maszkot húzzanak, távolságot tartsanak, fertőtlenítsenek). Az emberek aggódnak a szeretteikért, a kollégáikért, és olyanokért is, akikről korábban tudomást sem vettek. Nagy összefogásnak, nagy ébredésnek voltunk tanúi, de sajnos rengeteg veszteséget is elszenvedtünk, amit nagyon nehéz feldolgozni. Akkor is, ha van személyes érintettség, és akkor is, ha nincs. 

Az orvosok, ápolók, asszisztensek mellett nagyon sok olyan ember dolgozik az egészségügyben, akikkel nem találkozunk mindennap. Ők bizonyos szempontból láthatatlanok, mégis nélkülözhetetlenek. Ilyenek a műszaki, a munkaügyi, a pénzügyi vagy a gazdasági területen dolgozók, az informatikusok, a takarítók, az étkezést biztosítók, és még sorolhatnám őket.(...) nekik is alkalmazkodniuk kellett a változásokhoz. Kitartóan segítették az adatszolgáltatást, az állandó költözést, a betegek, valamint a betegágyak mellett dolgozók biztonságát szolgáló járványügyi higiénés folyamatokat. Rengeteg teendővel járt az eszközök beszerzése, beüzemelése, a tisztaság és rend biztosítása. Utóbbiban komoly segítséget jelentettek a katonák – hálásak vagyunk a jelenlétükért, valamint a logisztikai feladatokban való részvételükért. 

Beszéljünk a Fogjunk össze kezdeményezésről, aminek a megálmodója vagy. Tavaly tavasszal indítottátok, hol tartotok most?

A Fogjunk Össze Alapítvány egyik fontos projektjeként a Duna Bonum Alapítvány adományának köszönhetően – a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) koordinálása mellett – összesen 90 millió forint értékben tudtunk jutalmat biztosítani a tagkórházak 95 dolgozójának. (...) A Duna Bonum támogatásából fennmaradó 10 millió forintot – pályázat keretében – az Év Covid Kollektívájának kívánjuk odaadni.

Hálásak vagyunk a Generali Biztosító 50 millió forintos felajánlásáért is, amit az egészségügyi dolgozók pszichés támogatására, rekreációjára, gyermekeikkel történő közös programokra, nyelvtanulásra, informatikai eszközökkel való ellátására tervezünk fordítani. Nagyon fontos, hogy a dolgozókat minél hamarabb el tudjuk küldeni pihenni, illetve abban segítsük őket, hogy lelkileg is feldolgozzák ezt az időszakot, és megerősödve, új szemlélettel és tapasztalásokkal felvértezve térjenek vissza a megszokott életükhöz. Továbbiak az interjúban

Legolvasottabb cikkeink