• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Fizetésemelés, de stabilitás is kell az orvosoknak

Lapszemle Forrás: magyarhirlap.hu

Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár: Amikor építünk és osztogatunk, azt mondják, rombolunk és fosztogatunk.

A kancelláriával egy olyan keretrendszert alakítanánk ki, amely rugalmasabban szolgálja ki az igényeket, és nem engedi, hogy egy szakorvos problémájából parlamenti interpelláció legyen, mivel most ez a helyzet. Ha valakinek nem tetszik a főnök döntése, akkor másnap az Országház elé viszi – mondta a Magyar Hírlapnak Ónodi-Szűcs Zoltán, akit egyebek mellett a fővárosi ellátás újraszervezéséről, az orvosbárókról és a krónikus ellátás átszervezéséről is kérdeztünk. Az egészségügyi államtitkár a korábban bejelentett béremeléseket nagy eredménynek tartja, ám úgy véli, pusztán fizetésemeléssel nem lehet az orvosokat motiválni.

– A kormány felelőssége, hogy a magyar kórházak pénzügyileg rendben legyenek. Minden véleményt meghallgatunk, a kórházszövetségét is, amely pont azért küzd, amit fel kellene végre számolni, vagyis hogy ne a kórház legyen a legfontosabb. A kancellári rendszerrel azt érnénk el, hogy a döntések nem az intézményekben, hanem azokon kívül születnének. Világos, hogy az álláspont az üléspontból származik, és van néhány dolog, amit nem tartok helyénvalónak. A kancellári rendszerrel kapcsolatos elképzelésem hat hónapja nem változott, nem érte meglepetésként a kórházszövetséget a mostani bejelentés. Ezzel szemben azt állítani, hogy eddig sem a kórházi menedzsmentek álltak a változások útjában, nem fedi a valóságot, sőt mi több, arcpirító. A kiadott nyilatkozatuk alapján úgy tűnik, mintha nem ismernék a részletes anyagot. Fontos azonban, hogy nem háborúzni szeretnék, hanem megoldást találni. A kancellári rendszer a felsőoktatásban bizonyított, csökkent az adósság, stabilabb a működés. Ezt várjuk az egészségügyben is.

Értelemszerűen a vita az intézményi önállóságról zajlik, ám úgy tűnik, mintha a kórházak úgy szeretnének a maguk urai maradni, hogyha baj van, akkor a megoldást kívülről várják. Kié akkor a felelősség?

– Pontosan itt van a probléma. Például amikor egész nyárra bezárnak egy szakrendelőt, mert a szabadságolások miatt nincs orvos, aki dolgozna, és a probléma megoldását az Országos Tisztiorvosi Hivataltól várják. Akkor hova párolog a felelősségtudatuk? Úgy teszünk, mintha jelenleg nem az államon kellene mindent számon kérni, pedig ez most is így van. A kancellárnak pontosan az lenne a funkciója, hogy az általa képviselt területért felelősséggel tartozik és számon kérhető. Jelenleg nem tudok az olyan jellegű problémákkal mit kezdeni, hogy túlzsúfolt a SOTE rendelőintézete, vagy hogy nincs mosdóhelyiség a Péterfy Sándor utcai kórház várójában, pusztán azért, mert nem nálam dől el a kérdés, hanem intézményen belül.

Tehát a kancellár vinné a hátán a hozzá tartozó intézmények ügyeit, és vállalná értük a felelősséget?

– Így van. Jelenleg annyi történik, hogyha valamelyik kórház nem tud valamit megoldani, akkor áttolja máshová a feladatot, és várja, hogy más oldja meg helyette. Ebben a pillanatban ilyen a felelősségi rendszer. A kórházak szakmai vezetőiről egyébként nagy teher kerül le, ha a pénzügyi irányítás elválik.

Gazdálkodási szempontból azt várják az új rendszertől, hogy felszámolják a folyamatosan újratermelődő adósságokat. A kórházszövetség azonban ezt nem tartja megoldásnak, a magasabb finanszírozásért küzd. Segítene ezen a problémán egy kancellár?

– Az átalakításnak nem a megtakarítás az elsődleges célja, hanem a jobb működés, a jobb betegellátás, de látni kell azt is, hogy az ellátórendszer struktúrája a jelenlegi döntésmechanizmusok mentén nem tud változni. Érdekes, hogy amikor megoldanánk valamit, ami évtizedek óta gond, amikor építünk és osztogatunk, akkor azzal vádolnak minket, hogy rombolunk és fosztogatunk.

A kancelláriával olyan keretrendszert alakítanánk ki, amely rugalmasabban szolgálja ki az igényeket, és nem engedi, hogy egy szakorvos problémájából parlamenti interpelláció legyen, mivel most ez a helyzet. Ha valakinek nem tetszik a főnök döntése, akkor másnap az Országgyűlés elé viszi. A legkisebb gazdasági ügyekből is azonnal szakmapolitikai és egészségbiztonsági ügyet fújnak. Azt szeretném, ha ezek lokálisak maradnának, de úgy érzem, hogy ez pártoktól független szándék lenne mindenki részéről ebben a székben. Attól pedig, hogy a kancellária megalakul, mindenki ugyanazt fogja csinálni, mint egy nappal korábban.

Kik lehetnek kancellárok?

– A kinevezés feltételeiről és eljárásrendjéről még nincs döntés. Annyi biztos, hogy olyan emberekre van szükség, akik tapasztalattal bírnak az egészségügyi ellátásról és volt már közük gazdálkodáshoz.

Béremelés és a fővárosi struktúra átszervezése - a teljes cikkben