• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ha gazdag vagy, az állam többet költ az egészségedre

Lapszemle 2020.06.18 Forrás: Index
Ha gazdag vagy, az állam többet költ az egészségedre

A gyógyszerekért fizetni kell, ami gátolja, hogy az alacsony jövedelműek sok gyógyszert fogyasszanak, és így a tb-nek sokat kelljen költeni rájuk.

Az egyes emberek egészségére fordított társadalombiztosítási kiadások összefüggenek az illető jövedelmével, mégpedig a magasabb keresetű emberek gyógyítására többet költ az állam. Pedig általában ők azok, akik jobb egészségi állapotban vannak. Mindez tipikus példája annak, ahogy a meglévő társadalmi egyenlőtlenségek hatásaként további egyenlőtlenségek jönnek létre, a gazdagok még jobb helyzetbe kerülnek, a szegények pedig tovább csúsznak a lejtőn, írja az Index.

Bíró Anikó, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója, és Prinz Dániel, a Harvard Egyetem doktorandusza a Health Policy folyóiratban nemrég megjelent tanulmányában a jövedelmi státusz és a tb-költések összefüggését vizsgálta. Eddig efféle kutatást nem végeztek Magyarországon, aminek fő oka, hogy az ehhez szükséges statisztikai adatok nem olyan régen állnak rendelkezésre.

Az emberek közötti egyenlőtlenségek egyik fontos aspektusa az, hogy ki milyen mértékben fér hozzá az egészségügy szolgáltatásaihoz. A hozzáférés mértékének mérésére használtuk az emberekre költött társadalombiztosítási kiadások mértékét - mondta el az Indexnek Bíró Anikó. Külön vizsgálták a gyógyszerkiadásokat, a járóbeteg-szakellátásra, illetve a fekvőbeteg-ellátásra költött pénzeket, és azt is megnézték, hogy az ország különböző régiói között van-e különbség e tekintetben.

A legnagyobb különbségek a gyógyszerkiadásban voltak, a fekvőbeteg-ellátásban kevésbé volt tetten érhető a gazdagok előnye. Ennek oka valószínűleg az, hogy a kórházi kezelés szorosan összefügg az egészségi állapottal, és a gazdagok általában valóban jobb egészségi állapotban vannak. A súlyos betegek, akik kórházi kezelésre szorulnak, általában ehhez hozzájutnak, legyenek akár szegények, akár gazdagok. A kórházi kezelésére az esetek többségében (a hálapénzt nem számítva) hivatalosan nem kell a betegnek fizetnie. 

Korántsem ez a helyzet a gyógyszerekkel. Ezekért fizetni kell, és el kell jutni a gyógyszertárig. E két tényező együttesen gátolja, hogy az alacsony jövedelműek sok gyógyszert fogyasszanak, és így a társadalombiztosításnak sokat kelljen költeni rájuk.

“Az egyik lehetséges magyarázat szerint a szegények még a támogatott gyógyszerek esetén sem képesek kifizetni az önrészt. A másik magyarázat szerint nem vagy túl későn jutnak el az orvoshoz, vagyis egyszerűen nem részesülnek az egészségügyi szolgáltatások jelentős részéből” - folytatja Bíró Anikó. Az elemzett adatok a 2003 és 2011 közötti időszakból származnak, és csak a dolgozókat veszik figyelembe (hiszen nekik van jövedelmük). A kereseti adatok a nyugdíjfolyósítótól, a egészségügyi kiadások az akkori nevén Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származnak, természetesen anonimizálva.

Nagyon fontos figyelembe venni, hogy aki nagyon beteg, az nem dolgozik. Nyilván azt várnánk, hogy a tartósan beteg emberek esetén lesznek a társadalombiztosítási kiadások a legmagasabbak, de ők nincsenek benne ebben az elemzésben, csak a dolgozók - mondta Prinz Dániel. Nehéz megállapítani ugyanis a nem dolgozók vagyoni helyzetét. Feltételezhetjük, hogy a tartós egészségi ok miatt keresőképtelenné vált emberek anyagi helyzete rosszabb annál, mint aki folyamatosan dolgozik, de ezt adatokkal alátámasztani nagyon nehéz.