Halálos veszély: a kórházi delírium

Bár a közbeszéd delíriumnak az ittas állapotban, vagy éppen az alkoholelvonó kúrán kialakuló tudatzavart nevezi, nemcsak erről van szó. Delírium gyakran lép fel 65 évnél idősebb kórházi betegeken, kivált, ha intenzív osztályon kezelik őket. Korábbi adatok szerint traumás csípőműtétes betegek 50-80 százalékában figyeltek meg ilyen állapotot.

A delírium a tudati éberség sajátos változása, jellemző rá a figyelem és a tájékozódás zavara, a világos gondolkodás képességének elvesztése, nyugtalanság, üldöztetés érzése és látási hallucináció. A beteg nem ismeri fel hozzátartozóját, vagy másokat vél annak. A delírium nemcsak szomorú és szánalmas helyzet, de következményei is súlyosak.

A múlt évben egy nemzetközi kutatás öt ország adatait dolgozta fel. A Critical Care Medicine című szaklapban közzétett vizsgálat szerint 354, intenzív osztályon kezelt betegből 228 esetben alakult ki tudatzavar. És ami sokkoló: e betegek 30 százaléka egy hónapon belül meghalt! Ezzel szemben a tudatukat megőrzött betegeknél a halálozási arány csak 11 százalék volt. Ami kétségtelen: a delíriumot követő időben a kognitív funkciók biztosan romlanak. Ez a 60 év fölötti delíriumos betegek több mint felében, még 3 évvel az esemény után is föllelhető.

Vesley Ely, a nashville-i Vanderbilt Egyetem kutatója szerint a baj az, hogy az esetek háromnegyed része észrevétlen marad. Nyilvánvaló, a súlyos tudatzavart minden lehetséges módon el kell kerülni és azt azonnal kezelni. Ezt a célt szolgálja a Yale Egyetemen kidolgozott HELP (Hospital Elder Life Program), ami egy szabályozó algoritmus és gyakorlati módszer. Segítségével a tudatzavarok száma 40 százalékkal csökkent. A gyógyszeres kutatások is intenzíven folynak. Vesley Ely és munkacsoportja most egy nagy tanulmányt indít, hogy eldöntsék, a használatos nyugtatószerek, mint például a haloperidol, mennyire biztonságosak, továbbá hasznosak-e a későbbi kognitív zavar megelőzésében.