Havi 78 ezer: a tanárok és az orvosok után nekik már nem jutott

Így fejezte ki egyetértését Varga Magdolna, a SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója azzal a néhány száz, a szociális ágazatban dolgozóval, akik a jövő évi bérfejlesztésükért demonstráltak a hét elején Budapesten. A dolgozóink sokszor bizony jóval rászorultabbak, mint például a bentlakásos intézményeink ellátottai – mondta Varga Magdolna – olvasható a sonline.hu portálján.

A szociális ágazat jövő évi bérfejlesztéséért demonstráltak a területen dolgozók az Emberi Erőforrások Minisztériumának budapesti épülete előtt. A szervezők petíciót is küldtek Balog Zoltán miniszternek, amelyet eddig 33 ezren írtak alá. A szervezők számításai szerint a bérfejlesztés éves szinten 30 milliárd forint lenne, ám ebből az összegből egyetlen fillért sem látnak a jövő évi költségvetés tervezetében. Ez a házi segítségnyújtásban, az idősellátásban, a bölcsődékben, a családsegítő szolgálatokban, a gyermekvédelmi otthonokban, valamint a fogyatékosokkal és szenvedélybetegekkel foglalkozó intézményekben dolgozókat érinti.

Országos problémáról van szó, ezért is méltatlan, hogy a szociális szféra dolgozói a tervek szerint ismét kimaradnak a bérrendezésből, miközben 2008 óta változatlanok a béreik. Méltányolnia kellene a kormányzatnak, hogy a foglalkoztatottaink eddig nem vonultak utcára, miközben 80 ezer forintot keresnek, s nem kihasználni azt, hogy az ellátottakat egy pillanatra sem hagyják magukra. Ha ez sokáig így folytatódik, kiürül a szociális ágazat, már most is számos intézményben gondot okoz szakképzett munkaerővel feltölteni az álláshelyeket.

Diszkriminációnak tartom, hogy ugyanazon végzettségű dolgozók pár kilométerrel arrébb akár 40 ezer forinttal is több bért kapnak, mint aki a szociális szférában küzd az ellátottakért. Nem csoda, ha az ápolók elmennek az egészségügybe dolgozni, ahol megkapták a fizetésemelést, esetleg külföldre távoznak – emelte ki Varga Magdolna, hozzátéve azt is, ebben a helyzetben méltatlan arra hivatkozni, hogy ennek az ágazatnak a béremelését már nem bírná ki az ország. Nem vagyok pedagógus-, illetve egészségügyi szakember ellenes, de nekünk nem jelent igazi segítséget a rezsicsökkentés sem. Az ugyanis azoknak ugyanúgy megjár, akik fizetésemelést is kaptak. Mindezt tetézi, hogy bizony már a dolgozóink is észrevették és szégyenletesnek tartják: a miniszter úr nem igazán szokta megemlíteni értékeléseiben a hozzá tartozó szociális szférát.

Nem vonja kétségbe a demonstráció létjogosultságát a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Egyesülete sem. Szabó János alelnök azonban nem túl optimista a sikerét illetően.

Azt érzékeljük, hogy nagy az elégedetlenség az ágazatban – emelte ki az alelnök –, ám a szociális szférában dolgozó mintegy 80 ezer ember közül csupán 33 ezren írták alá a petíciót. A dolgozók ugyanis félnek, féltik a munkahelyüket. Mivel az intézmények zöme állami fenntartású, nem csoda, ha háromszor is meggondolják, mit mondanak, mit írnak alá.

Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szociális és Családügyért Felelős Államtitkársága másodszor adott ki a szakma szerint semmitmondó közleményt, amelyben arról írnak, hogy köztük és a Nemzetgazdasági Minisztérium között folyamatos az egyeztetés a szociális terület bérrendezési lehetőségeiről. Ám az ország gazdasági erejét meghaladó kiadásokat azonban nem lehet vállalni. A súlyos gazdasági helyzet elkerülése után a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók béremelése jó irányba halad, és más ágazatban dolgozók fizetését is növelni szeretné a kormány. Ezt azonban nem lehet külföldről felvett hitelekből megtenni. Ezért csak megalapozott és ésszerű béremelést szabad végrehajtani, és míg ezt nem teszi lehetővé a gazdasági növekedés, addig lakástámogatást adnak a közszolgáknak, így a szociális dolgozóknak is. Ha a megfelelő fedezet rendelkezésre áll a bérrendezéshez, arról minden érintettet haladéktalanul tájékoztatnak – közölte az Emmi.