Hogyan lehetett ennyire sikeres a 700 milliós gyűjtés?

Miért utalnak háromszor annyi adományt egyetlen beteg gyerek gyógyszerére, mint amennyi egy teljes karácsonyi adakozási akcióban összegyűlt? Hogy lehet az, hogy a magyarok keveset jótékonykodnak, de néhány ilyen gyűjtés nagy sikerre vezet? Tényleg kevésbé szívesen adakoznak a természeti katasztrófák áldozatainak a menekültválság után? A hvg.hu cikke áttekintette, milyen a jótékonykodási kedv ma Magyarországon.

Gallup évről évre elkészíti a jótékonysági listáját, a legutóbbi összeállításban 146 ország közül az utolsó 25-be kerültünk.

A téma szakértői abban egyetértenek: ha bekerül a köztudatba egy-egy olyan egyéni történet, mint most Zentéé, sokkal könnyebben gyűlik össze a pénz, mint ha egy általános célra gyűjtenek. Az Ökumenikus Segélyszervezet hagyományos adventi pénzadománygyűjtésén például tavaly 259 millió forint érkezett, alig több, mint a harmada annak, amennyit most egyetlen gyógyszerre összeadtak – és ez a 259 millió már kimondottan magas összegnek számít.

Magyarországon legegyszerűbb adakozási forma az adóbevallással együtt felajánlani a személyi jövedelemadó 1+1 százalékát valamelyik civil szervezetnek, illetve egyháznak. Az tökéletesen látszik a számokon, hogy amióta a NAV elkészíti az adóbevallást, sokkal kevesebben vannak, akik veszik a fáradtságot és felajánlják valakinek az 1 százalékot.

A civil szervezetek közül hagyományosan az egészségüggyel és az állatvédelemmel foglalkozók kapják a legtöbb 1 százalékos felajánlást. Az idei lista élére 165 millió forinttal a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány, 143 millióval a Bátor Tábor Alapítvány, és 121 millióval az Országos Mentőszolgálat Alapítvány került.