Az Amerikai Népszámlálási Hivatal adatai szerint a lakosság 8,6 százalékának nincs biztosítása, ez 28 millió embert jelent.
Brian Thomson, a United Healthcare vezérigazgatója meggyilkolása újraélesztette a politikai vitákat az amerikai egészségügyi rendszer reformjáról, különösen a biztosítók szerepéről és a betegek ellátáshoz való hozzáféréséről. Az Amerikai Népszámlálási Hivatal adatai szerint a lakosság 8,6 százalékának nincs biztosítása, ez 28 millió embert jelent. Egyes államokban –Texas, Georgia, Oklahoma – elérheti a 20 százalékot is ez az arány. A szakértők és a politikusok egyaránt sürgetik a rendszer átalakítását a hasonló tragédiák elkerülése érdekében. A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy a gyanúsított Luigi Mangione tettének hátterében az amerikai egészségügyi rendszer iránti harag, valamint a biztosítók kapzsisága elleni tiltakozás állhatott - írta a vg.hu.
Kiss Rajmund, a MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője a Világgazdaság kérdésére az mondta, ki lehet mondani, hogy amerikai egészségügy válságban van, miként a világ számos más részén is. „Az Egyesült Államokban az egészségügyi ellátás nagyon differenciált, nemcsak államonként, de szövetségi szinten is. Az amerikai állampolgárok jellemzően biztosítottak, akiknek nincs biztosításuk, azok külföldi állampolgárok vagy illegális migránsok. Több mint 10 millió illegális migráns kapott ingyenes ellátást és lakhatást is, ez is az egyik oka annak, hogy a Biden-adminisztráció megbukott” – hangsúlyozta. Általános probléma az orvoshiány és az intézményi kapacitások hiánya, sőt, ezek a problémák jóval hamarabb és hatványozottabban mutatkoztak meg, mint Európában.
„Az igazi pofon a koronavírus-járvány volt, mert egyértelműen megmutatta az ellátási rendszer hiányosságait és hibáit. Kiderült, hogy nincsen elég kórház, nincsen elegendő ágy, nincs elég orvos és nővér” – mondta.
A helyzetet az is nehezíti, hogy az Egyesült Államokban a gyógyszerek ára jóval magasabb, mint a világ más országaiban, ugyanis a gyógyszergyártók elég szabadon árazhatják a termékeiket. Ennek az a következménye, hogy sok beteg nem engedheti meg magának az életmentő gyógyszereket, például az inzulint vagy éppen a jelenleg nagyon népszerű fogyást támogató új gyógyszereket. Donald Trumpnak szándékában áll a gyógyszerek árát csökkenteni, kérdés, mit szól ehhez az ipar.
Az elemzők nemegyszer azt a kritikát is megfogalmazzák, hogy az amerikai egészségügyi rendszerben a figyelem gyakran a közvetlen ellátásra és a betegségek kezelésére összpontosít, a prevencióra és az egészséges életmóddal kapcsolatos edukációra kisebb hangsúlyt fektetnek.
Továbbiak a teljes cikkben