Húsz év: százezres függőség

Szakemberek szerint a nyerőgépek tiltása nem oldja meg ugyan egyik pillanatról a másikra a gondokat, a lépés mindenesetre üdvözlendő, hiszen pszichiáterek már húsz éve követelték, hogy kocsmákban ne lehessen pénznyerő automatával találkozni. Mint azt lapunknak egy szenvedélybeteg-segítő elmondta, az alkoholtól tudatmódosult állapotban még a függők is másként játszanak – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.

Alig két hét leforgása alatt – Lázár János emlékezetes bejelentésétől a kivételes, sürgős eljárásban megtárgyalt törvénymódosítás kihirdetéséig – betiltották Magyarországon a nyerőgépek használatát, a koncessziós kaszinók kivételével. Utóbbiakból jelenleg három található az országban, a jövőben pedig a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik újabbak alakítását. Valójában már tavaly november óta folyamatosan „apadt" a gépek száma az ötszörösére emelt játékadó nyomán. Becslések szerint a pénznyerő automaták száma a korábbi 22-23 ezerről körülbelül négyezerre csökkent. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy „a tiltást követő időszakban a rendőrség visszatérően, fokozottan ellenőrzi azokat a helyeket, ahol korábban ilyen jellegű játékgépek voltak telepítve".

Horváth Szilveszter, a több mint tízéves tapasztalattal rendelkező szenvedélybeteg-segítő szerint, sok mindent nem tudunk a jogszabály-módosítás hátteréről, „de akárhogy is volt, üdvözlendő lépés a tiltás, bár megkésett. Az mindenesetre tény – folytatta –, hogy „pénznyerő automatával akár két hét alatt is felemésztheti valaki önmaga és a családja jövőjét" – vélekedett. Sőt mint felidézte, arra is volt példa, hogy egy kamionos egy nap alatt eljátszotta a szállítmányt és a járműért kapott pénzt, majd a vonat elé ugrott.

Horváth Szilveszter szerint a függők most más függőséget választanak maguknak, ez lehet az online játékok felé fordulás, de akár a munkába menekülés is: az, hogy valaki „dolgozik, mint az állat". A szakember hangsúlyozta, a tiltással ez a probléma nem oldódik meg, de legalább „egy veszélyforrással kevesebb" leselkedik az emberekre.

A probléma egyik pillanatról a másikra valóban nem tűnik el: százezres nagyságrendre tehető ugyanis a függők száma hazánkban. Az Ipsos Marketing 2010 elején publikált, tízezer fő megkérdezésével zajlott felmérése szerint a felnőtt lakosság 1,2 %-a számít szerencsejáték-függőnek. További körülbelül 3,8 % tekinthető mérsékelt rizikófaktorú, 5,7 % pedig alacsony rizikófaktorú szerencsejátékosnak. Hangsúlyozni kell, az arányok a 18 évnél idősebb korosztályra vonatkoznak, ám az az Ipsos felméréséből is kiderült, hogy a függők 31 százaléka már tinédzserkorában is játszott szerencsejátékot – emeli ki a lap.
A Medián egy 2009-es kutatásában az olvasható, hogy „sok gyerek a nyári üdülés alatt ismerkedik meg a szerencsejátékokkal szórakozóhelyeken, üdülőhelyeken és kisebb települések vendéglátó-ipari egységeiben". Arra vonatkozólag viszont nincsenek pontos adatok, hogy a kiskorúak közül mennyien játszanak – a feltételezések szerint egyre többen.

Már csak azért is, mert maga a szerencsejáték-függőség tulajdonképpen húsz év „eredménye": a rendszerváltozás idejéig ez gyakorlatilag egy ismeretlen fogalom volt. Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház főigazgatója a távirati irodának korábban úgy nyilatkozott, az 1990-es évek elejéig nem is volt ilyen problémával küzdő betegük, de amikor nálunk is elterjedtek a félkarú rablók, egyre többen tették kockára a pénzüket a lehetséges nyeremény reményében, köztük olyanok is, akik hajlamosak a szenvedélybetegségekre. A betegek száma növekvő tendenciát mutat.