• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Húsz éve volt az első szívátültetés

Lapszemle Forrás: Híradó Online

Schwartz Sándor – az első szívátültetett – bár sok mellékhatással küzdött a műtét után – ma boldog családapa.

A szívátültetésig hosszú út vezetett, hiszen az emberi szív sokáig úgy élt a köztudatban, mint a lélek kifürkészhetetlen, lüktető székhelye, amelyhez hozzányúlni is szentségtörés. A maga korában az orvostudomány pápájának számító Theodor Billroth (egyébként a hasi sebészet megteremtője) azt mondta: az a sebész, aki a szívhez nyúl, megérdemli kollégáinak megvetését. Mégis akadtak olyan merész orvosok, akik hozzányúltak a páciens szívéhez - és az tovább dobogott. A korai szívátültetések egyik nagy akadálya az volt, hogy a keringés megszakítása agykárosodáshoz vezetett. Már ekkor folytak szívátültetési kísérletek kutyákon, 1964-ben James Hardy egy csimpánz szívét ültette be emberbe, aki 90 percig maradt életben.

A világ első szívátültetését a dél-afrikai Christian Barnard hajtotta végre 1967. december 3-án: egy gyógyíthatatlan 53 éves szívbeteg férfi kapta meg egy autóbalesetben elhunyt fiatal lány szívét. Mint ismeretes, a műtét sikerrel végződött, ám akkoriban a szervkilökődés elleni gyógyszeres kezelés nem érte el a kívánt hatást. Vagyis a beteg immunrendszere nem tudott kellően védekezni, így 18 nappal a Barnard-féle beavatkozás után a páciens tüdőgyulladásban hunyt el. A problémát – vagyis a kilökődés megakadályozását – Norman Shumway oldotta meg.

Magyarországon az első szívátültetést dr. Szabó Zoltán és csapata végezte el, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján. A műtétre 1987-től készültek, mélyreható tanulmányokat végeztek, gyakoroltak holtesteken, kutyákon, hetente konzultáltak. Riasztáskor a "vesés" orvosokkal együtt siettek, hogy a vese kivétele után mérjék, mennyi idő alatt sikerül megoldani a bonyolult feladatot. Valamivel több mint három óra állt a csapat rendelkezésére, ez alatt az időtartam alatt kellett kioperálni a donor szívét, illetvel eljuttatni a beültetés helyére, hogy megállapíthassák a vércsoportot és előkészítsék a beteget. 1991 novemberében történt az első riasztás. Szabó professzor azonban nem tartotta elég egészségesnek a donorszívet, így a műtét elmaradt.

Végül a „történelmi", első szívátültetést egy súlyos, többszörös szívbetegséggel született 28 éves fiatalemberen hajtották végre hazánkban. Schwartz Sándor – az első szívátültetett – bár sok mellékhatással küzdött a műtét után – ma boldog családapa. Napjainkban évente 20-25 szívátültetést végeznek Magyarországon, a betegek 90 %-a éli túl a transzplantációt.