Húszezer magyart érint a gyógyíthatatlan betegség

A kór Európában jelenleg körülbelül 1,4 millió embert érint. Hazánkban mintegy 100-200 Parkinson-beteg jut 100 ezer lakosra, ami azt jelenti, hogy összesen 15-20 ezer érintettel lehet számolni – nyilatkozta az MNO-nak dr. Nagy Zoltán, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója. Átlagosan a 65 év feletti lakosság 1%-a szenved a betegségben. Ez az érték nem nagyon változik, ugyanakkor a várható élettartam meghosszabbodásával egyre több beteg éli meg ezt az életkort, így – mivel magasabb lesz az 1% – növekedni fog a Parkinson-kórosok száma is – magyarázta a szakember azzal a feltételezéssel kapcsolatban, mely szerint 2030-ra megduplázódhat a betegségben szenvedők száma – írja az mno.hu portálja.

A kór elsősorban a motoros működés zavaraival van összefüggésben. A betegség egyik első tünete a remegés, illetve a mozgás fokozatos elszegényedése. A mimika korlátozottabb lesz, a pillacsapás lelassul, a későbbiek során pedig nehezebbé válik a fölfelé tekintés is. Mindemellett gyakori jelenség, hogy a hang egyre tompábbá, suttogóbbá válik. A járásban elsőként féloldali tünetek jelentkeznek, majd apró léptűvé, végül csoszogóvá válik. A kezek elkezdenek remegni, a későbbiek során 2-4 rándulás fordul elő másodpercenként, izgalmi állapotban pedig ez még fokozottabbá válik – emelte ki a neurológus. Fontos változások figyelhetők meg a kórban szenvedők kézírásával kapcsolatban is: a betű kisebbé, az írás töredezetté válik. A későbbi fázisban jelentkeznek az úgynevezett lefagyások, amikor a beteg pár másodpercen keresztül nem tud mozogni – tette hozzá a szakember.

A Parkinson-kórban olyan sejtek károsodnak, melyek dopamint termelnek, így a kezelés során szükség van azok pótlására. A legnagyobb probléma az, hogy míg a betegség egyre előrehaladottabb lesz, 8-10 év múlva már hiába pótolják a dopamint, nem marad sejt, ami reagálna rá. Ezt többnyire kiegészítő stratégiák alkalmazásával, táplálkozási, életviteli tanácsokkal próbálják megakadályozni.

Súlyosabb állapotban régen műtéti beavatkozást hajtottak végre, újabban pedig mélyagyi stimulációt végeznek, mely során bizonyos agyterületekre bevezetett elektródán keresztül magas frekvenciájú ingerlést alkalmaznak – magyarázta a neurológus.

Az, hogy valaki lassabban, nehézkesebben mozog, gyakran türelmetlenséget idéz elő más emberek részéről. Növelni kell a társadalom empátiáját, és elő kell segíteni azt, hogy az emberek toleránsabbak legyenek – emelte ki a szakember, hozzátéve: a társadalom pozitív diszkriminációjára, a segítőkészségre nemcsak a Parkinson-kórosok esetében, hanem minden betegséggel kapcsolatban szükség van.