A szülei orvosnak szánták, de ő 14 esztendősen úgy döntött, hogy a református lelkipásztori hivatást választja.
Jól érzi magát hívei között az új szekszárdi lelkész. Dr. Kaszó Gyula szekszárdi református lelkipásztort egy éve választották meg. Olyan országban született 1976-ban, amely ma már nem létezik: a Szovjetunió darabjaira hullott. Szülővárosa, a kárpátaljai Técső kisváros, amelynek számtalan neve volt már, mert az országhatárok állandóan mozogtak azon a környéken – olvasható a teol.hu portálján.
Nagyapám, aki jóformán nem hagyta el a várost, hat állampolgársággal büszkélkedhetett – kezdte el élettörténetét a lelkipásztor, akiben tizennégy éves korában fogalmazódott meg, hogy református lelkész szeretne lenni. Azt hiszem, ez abból adódott, hogy mindig is érdekelt az emberek problémáinak a megoldása. A szüleim azt gondolták, hogy orvos lesz belőlem. Tizennégy éves koromban eljutottam oda, hogy a tulajdonképpeni segítség nem az orvoslásban van, mert az csak tünetet kezel. Az életsegítség gyökere a hithez és a vallásgyakorláshoz áll a legközelebb. Isten az, aki igazán gyógyítani tud – húzta alá dr. Kaszó Gyula.
A 17 évesen, Técsőn megszerzett érettségi bizonyítvánnyal '93-ban felvételizett a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karára. Mint mondja, nagy „ugrás" volt számára, amikor az addig abszolút técsői súlypontú életből egy nagyvárosba került. A német nyelv elsajátításának szándéka vitte rá, hogy férfi létére a második egyetemi év után kimenjen bébiszitternek Németországba. Közel egy év után folytatta az egyetemet. Németül már tudott, megpályázott egy ösztöndíjat, és Wuppertalban töltött egy évet. Ezzel egy időben Kölnben, a protestáns magyar gyülekezetben volt segédlelkész. Börtön lelki gondozást akart tanulni, s erre módja is volt a wuppertali egyetemen. Megpályázta a korábban felkínált, három évre szóló németországi doktori ösztöndíjat. Így mentek ki a feleségével, akkor már Kaszóné Kovács Karola Ágnessel Wuppertalba két hátizsákkal. Mint mondja, három nagyon szép évet töltöttek ott. Nem csak egy doktori fokozattal tért vissza, hanem két gyermekkel is. Doktori disszertációjának témája a magyarországi börtön lelki gondozás. Börtönlelkészi állásra várva 8 éven át tanított tanársegédként, adjunktusként Budapesten, ahol egy egész diákotthont is rábíztak.
További részletek a teol.hu portálján