Itt a bizonyíték: a gyerekesek reálkeresete is csökkent

Annak ellenére történt így, hogy a kormány szerint a számukra biztosított adókedvezmény elvileg mentesíti őket ettől a káros hatástól. A számításhoz a statisztikai hivatal ma közzétett hivatalos adatait vettük figyelembe. Az átlagkereső többgyermekesek jövőre közel 30 ezer forintot nyerhetnek a KDNP javaslatával – írja a nol.hu portálja.

Nem igaz a kormánypártok által előszeretettel hangoztatott érvelés a kereseti statisztikák publikálása idején, hogy amennyiben figyelembe vesszük a családi adóalap-kedvezményt is, akkor igenis van Magyarországon reálkereset-növekedés. A statisztika azt mutatja, hogy a nagycsaládosok is több százalékpontos csökkenést szenvednek el idén.

Idén január és május között a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 1,7 százalékkal haladták meg az előző évit – a KSH tegnap közzétett statisztikai jelentése szerint. Az eközben megvalósult áremelkedés mellett ez azt jelenti, hogy az átlagkereset 3,8 százalékot veszített reálértékéből. Ezt ugyan nem közli a statisztikai hivatal, de az adatokból kiszámítható.

Erre szokták mondani kormányzati politikusok, hogy ha számításba vesszük a családi adókedvezményeket, akkor viszont már van reálkereset-bővülés Magyarországon. A KSH jelentései közt megtalálható egyik adatsor viszont ennek az ellenkezőjét mutatja: semelyik családmodellben nem nőttek a reálkeresetek, ellenben 2,2-4,0 %-kal romlottak az első negyedévben. A legnagyobb mértékben a gyermek nélküliek keresete veszített értékéből, a legkevésbé a 3 vagy több gyermeket nevelőké. Az adatok szerint az egygyermekeseknél 3,4, a kétgyermekeseknél 2,8 %-kos reálkereset-csökkenés volt az első öt hónapban.

Az áprilisi és májusi folyamatokat is figyelembe véve azt lehet megállapítani a szakértők szerint, hogy a nemzetgazdaságban a reálkeresetek 3,4 százalékot vesztettek értékükből eddig idén, a családi adókedvezmény hatásával együtt. Szakemberek ehhez hozzáteszik, hogy az évközi bérmozgások még változtathatnak ezen.

Tavaly még jókora „nyerésben" voltak a családok: 2011-ben éves szinten 5,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ezen belül a nagycsaládosoknál (3 vagy több gyermek) 19 százalékos bővülést jegyzett fel a statisztikai hivatal, gyermeklétszámban visszafelé haladva pedig 12, illetve 6,4 százalékot. Még a gyermekteleneknél is kimutattak 1,3 százalékot. Az idei első negyedévben azonban gyökeres fordulat állt be: egyrészt a családi adókedvezmény tavaly érdemben javította a bérpozíciókat, de idén ez a hatás már nem tud érvényesülni, a rendszer beállt, másrészt megszűnt az adójóváírás intézménye, ami viszont csökkentette a reálbéreket (a nettó megőrzését segítette a bérkompenzáció, de az inflációs veszteséget ez sem tudta ellensúlyozni).

Újabb fordulat állhat be a kereseteknél, amennyiben a kormány bevezeti a KDNP parlamenti frakciója által javasolt járulékkedvezményt azoknál a többgyermekes családoknál, ahol nem tudják maradéktalanul igénybe venni az adóalap-kedvezményt. Ez jelenleg havi 62 500 forint egy és két gyermek esetében eltartottanként, és 206 500 forint az ennél nagyobb családoknál, szintén eltartottanként.

Érdemes utóbbiakra koncentrálni, a többiek ugyanis jellemzően ki tudják használni az adókedvezményt. Feltételezve, hogy a most közölt bruttó átlagkereset (220 700 forint) jár mindkét szülőnek, valamint azt, hogy jövőre tisztán egykulcsos, 16 százalékos lesz az szja, tehát kivezetik a szuperbruttót, januártól az egyik szülőre jutó, jelenleg 18,5 százalék járulék helyett csak 5,5 százalékot kellene fizetni. A különbözet – közel 28 500 forint – pedig a munkavállaló zsebében marad.

Azt is kiszámoltuk – írja a lap -, mekkora kereset mellett nem jutna egy fillér sem az államkasszába. Amennyiben a két szülő együttesen (mivel a kedvezmény megosztható) 287 300 forintot keres, akkor a járulékterhüket is le tudják nullázni. E fölött valamennyit fizetni kell, ez alatt pedig még mindig marad kihasználatlan adókedvezmény.

A költségvetés szempontjából nem tűnik vállalhatatlannak a javaslat. A KSH szerint a kettőnél több gyermeket nevelők aránya mindössze 6 százalék, vagyis az átlagkeresettel számolva 2-2,5 milliárd forint közötti bevételkiesést okozna a KDNP javaslatának megvalósítása, számításaink szerint.