Itt a prion, hol a prion?

A prionok az emlősök egy normális sejtfelszíni fehérjéjének módosult változatai, olyan fertőző anyagok, melyek úgy módosítják a gazdaállat fehérjéit, hogy azok felvegyék a prionok hibás térszerkezetét.  A prionok okozta betegségek közé tartozik pl. a juhok surlókórja, a szarvasfélék krónikus sorvadásos betegsége, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbetegsége (BSE, legismertebb nevén kergemarhakór) és a BSE humán változata, az új típusú Creutzfeldt–Jakob-betegség. Egyes szerzők szerint a fertőzött hús hőkezelése nem segít a fertőzés megállításában, mivel a prionok magas hőmérsékleten (300 C-fokon) is megőrzik szerkezetüket, ezáltal fertőzőképességüket - írja a Népszabadság Online.

Amikor a nyolcvanas évek végén az Egyesült Királyságban a szarvasmarhatelepeken felütötte fejét a százezres nagyságrendűvé duzzadt BSE-járvány, az emberek körében kitört a pánik, mivel a kór humán változata, az új típusú Creutzfeldt–Jakob-betegség, számos emberáldozatot követelt. Sokan lemondtak a marhahúsról, mások viszont a soha nem látott, alacsony húsárak miatt növelték marhahúsfogyasztásukat.

Az Emerging Infectious Disease Journal nevű tudományos lapban a múlt év végén jelent meg az az információ, hogy a japán Yuichi Murayama vezette kutatócsoport, másokhoz hasonlóan, nemrégiben azt találta, hogy a prionok által okozott betegségek nyál útján is terjedhetnek. Ennek azonban ellentmond minden korábbi kutatási eredmény. Eddig nincs semmilyen epidemiológiai bizonyíték arra, hogy a BSE-vel fertőzött állatok nyála, teje, vére vagy gerincvelő-folyadéka fertőző lenne. Neil Mabbot, az edinburugh-i Rosalin Intézet kutatója szerint a surlókóros juhokkal és krónikus sorvadásos betegségben szenvedő szarvasokkal kapcsolatos adatok is mind azt igazolják, hogy e betegségek fertőzőképessége nagyon alacsony. További részletek a teljes cikkben.